Holczer József: Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 4. (Kecskemét, 1989)

Holczer József: Adatok a kecskeméti Piarista Gimnázium színjátszásához

1757. június 12—én valamennyi piarista kollégimnak megküldte. Érdemes néhány sort — fordításban — idézni e fontos, sot korszakalkotó okmány szövegéből: "Bár a latin iskolának kétségkivül a latin nyelv elsajátíttatása a célja, mindamellett illetlen, sőt gyalázatos dolog volna miatta a hazai nyelvet elhanyagolni. Hiszen a közélet minden vonatkozásában, az egyházi és világi hivatalokban csakis ezt a nyelvet használhatjuk. Es mégis hányan vannak, akik alaposan értik? Éppen ezért a legalsó osztálytól kezdve a retorikáig bezárólag a magyar nyelvet ugyanolyan szorgalommal és módszerrel kell tanítani, mint a latint. De rajta kell lennünk, hogy nyelvünk géniusza és sajátlagos természete tanítás közben csorbát ne szenvedjen. " A piaristák városunkban is alkalmazkodtak tanításukban a gyakorlati élethez. Már jóval a Ratio educationis /1777/ előtt az íráson kívül a hittant, a latin és a német nyelvet, majd a földrajzot, a görögöt, a római és a hazai történelmet rendes tárgyként tanították. Ezek közül különösen a hittani és a történelmi ismeretek elmélyítésére voltak igen hasznosak az e témákkal kapcsolatos — és az előző fejezetben felsorakoztatott — latin nyelvű iskoladrámák. A magyar nyelvű dráma azonban még jó ideig váratott magára a kecskeméti piaristáknál. Kellett hozzá az iskola mellett a másik elengedhetetlen föltétel: jelenjen meg végre a kegyesatyák közt egy olyan izig—vérig magyar ember, aki tud és mer szakítani az addig kötelezően divatozó konyhalatin nyelvezetű darabokkal, és akinek e merész, radikális változtatáshoz fedezete is van, ti.: már nem "elsőkönyves" magyar szerzőként érkezik városunkba. 1772—ig kellett várni. És jött végre Simái Kristóf. Simái életút ja a jezsuita iskolapádtól a kecskeméti piarista katedráig A jeles piarista drámaszerző 1744. november 8-án született Rév—Komáromban. Iskoláit a polgárváros jezsuita intézetében végezte. Itt kötött életre szóló barátságot későbbi rendtársával, az ugyancsak neves drámaíróval, Benyák Bernáttal /1745-1829/. Benyákról már eddij* is tudtuk, hogy itt kezdte el a drámaírói tevékenységet. Valószínű, hogy Simái Kristóf is részt vett az előadásokon. 1765-ben Benyák után Simái is belépett a piarista rendbe. A privigyei noviciusmester, Áácsor Kereszt él y kétségkivül hatással volt az ifjú Simáira, mert ő maga is irt farsangi vígjátékokat, és növedékeit is ilyenféle munkára buzdította. Simái azonban a piarista módra való szindarabirásra igazából Nyitrán tartózkodásakor /1770-71/ kapta az ösztönzést.