Holczer József: Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 4. (Kecskemét, 1989)

Iványosi-Szabó Tibor: A kecskeméti Gazdasági Egyesület létrehozása (1844-1852)

könnyebb ekékről s gazdasági gépekről, a füllesztés által való baromtáplálásról stb. Helyhezetünk tehát azt kivánja, hogy mi az ilyenekben mutassunk példát, ha nem mindenben mindjárt is. A váltógazdaságnak Cúgy tartom) két legfőbb czélja abban áll, először, hogy ugyanazon mag rendszeresen csak 5. , ó. vagy 7. évben kerüljön ismét ugyanazon földbe, a biztosabb és tisztább termés tekitetéből. Másodszor, hogy a szántóföldnek fele, 2/3-da, 3/4-de stb. mesterséges takarmányt teremhessen, hogy ezáltal az istállózandó barmokat bő takarmánnyal és minél jobban el lehessen látni, ez után pedig a föld termőereje fenntartására minél több trágyát előteremteni. Nekünk ugyan lehetne akár mindjárt elkezdeni hat, nyolcz vagy kilencz nyomású s fogású váltógazdaságot is, de én helyhezetünket, és így a helybeli czélt tekintve, most még legtanácsosabbnak vélem a ó fogású váltógazdaságot, e következő oknál fogva: a> Mert az Cl.sz.] alatti felosztásnál fogva úgy is lesz elég kaszálónk, a szükséges igavonó és néhány heverő marháink és szántandó földeink arányához képest az N és M betűk alatt úgy mint 11 és 1/2 hold, és igy majd feleannyi mint a szántóföld. És ha még az ugaron is közel 8 hold bükkönt termesztünk, több esendik takarmány termesztés alá mint gabona termesztés alá. És így a váltógazdaságban kitűzött czélhoz jóformán közel járunk. b> Rendesebb gazdáinknál már divattá vált a 3 myomású Ccalcaturás) szántás vetés, mely szerint földeinknek 1/3—ad részét ugarnak hagyják, 1/3-dába őszit, 1/3-ba tavaszit vetnek, azután való évben pedig az ugarba megy az őszi, őszi helyébe a tavaszi, a tavaszi helyét pedig ugarnak szántják fel, és igy forgatják tovább, mely szerént ugyan azon gabona faj csak 4. esztendőben esik egymásra. Már innen általcsalogatni s édesgetni a helybeli gazdákat a váltó gazdaságra úgy vélem legkönnyebben esik, ha mi a 6 forgásút kezdjük el pédányul, ugyanis az L) alatti, mintegy 24 holdnyi szántóföldet az Cl.sz.] alatti rajz szerint 3 egyenlő fo részre osztanók, melyek a helyben divatozó hármas nyomásokat képeznék: első, második és harmadik nyomásokra. De mi ottan mindenik nyomást magában két egyenlő részekre hasítanók, ugyanis a> és b> szeletekben, és a hatos fogás így lenne: 1. nyomás 2. nyomás 3. nyomás ab ab ab 1. év búza rozs zab árpa bükköny bükköny 2. év zab árpa bükk. bükk. búza rozs 3. év bükk. bükk. búza rozs zab árpa 4. év rozs búza árpa zab bükk. bükk. 5. év árpa zab bükk. bükk. rozs búza ó. év bükk. bükk. rozs búza bükk. bükk.