Holczer József: Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 4. (Kecskemét, 1989)

Iványosi-Szabó Tibor: A kecskeméti Gazdasági Egyesület létrehozása (1844-1852)

de bőven is fognak kamatozni, öszvevéve pedig egymással, úgy hiszem, hogy 2304O0 magból 28800 csemetét, elő lehet teremteni. Њ — a szöllös kertre kivágtam öt holdakat, melyek kiadnak 14 pasztákat, harmincz harmincz utszákat. Vagy ha a több fajú szöllők sokfélesége ügy kívánná, 28 tizenöt tizenöt utczákat, mindenik pasztába csupán egynemű szöllővesszők ültettetvén. Különösnek látszik talán, hogy Kecskeméten, ahol a szöllő készítés Cde nem ám a kezelés) módja már oly általános tudomány, hogy a futó homok s buczkák megzabolázása és haszon alá kényszerítése tekintetében is országos példányul is, mégpedig kérkedve fel lehetne mutatni, mi mégis példányszöllőt akarunk alakítani? De hiszen nem is az a mi czélunk, hogy mikép kelljen homokbuczkából termőszöllőt teremteni, hanem az, hogy mivel Kecskeméten sok nemes fajszöllők vannak ugyan, de azok öszvekeverve, öszve is szüretelve lévén, a külön fajok jó vagy rosszaságát szinre, erőre,, zamatra, tartósságra stb. való türöségét külön külön meg nem tudhatjuk, s ennélfogva azt sem, melyiket kellene szaporítani vagy irtani, melyeket kellene még boraink memesitésére behozni, s itt meghonosítani? Atallyában pedig a központi Gazdasági Egyesület által elfogadott vagy fogadandó név keresztelés szerint melyik fajt miként nevezni. J> — dohányos kert. Erre 6 hold van szánva, de nem azért, hogy mind és mindig bé vettessék, hanem olyan 1/3-da egy évben, két harmadában pedig kapás élő vetemények, pl. burgonya, cukorrépa stb. lehessenek. Hogy ezen kereskedési palánta igen nevezetes és szép hasznot hajtó gazdasági czikk légyen, közönségesen el van ismerve, és éppen ezért szükséges e részben is a példánygazdaság, mert sokan müvelik ugyan nálunk már a dohányt, de még a fajjait, azoknak belső minémüségét kevesen ismerik, a véllek való helyes bánás módját, czélravezetö elkészítését s elkülönösitését pedig alkalmasint nem is tudják. E czélból van gondolva a ЛГ> alatti dohánypajta is kúttal együtt, melyhez lehet ragasztani kapás és kertészlakot, és idővel, minthogy ezen épület éppen a szöllő, dohány és konyhavetemény földeknek csaknem legközepén fekszik. L> — szántóföldek. Kecskeméten már számosan találtának jó szántóvető gazdák, akik rendesen ugarolnak, jó mélyen és 3—szor is szántanak, az egymásra való többszöri magvetést kerülik, és éppen azért fogultak el annyira, hogy már nem is hiszik szükségesnek az e részbeni példánygazdaságot! De én úgy hiszem, hogy még mindezek mellett is elég tanulni és tapasztalni való van. Mert átallyán véve nekiek bizony még helyes képzetek sincs a váltó gazdaságról, az istállózásról, a termőföld mesterságes mélyítéséről, a czélirányos és