Kisfaludy Katalin: Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén 1944–1949 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 3. (Gyula, 1989 [!1990)
nemzeti bizottságok a választások lebonyolításában. A központi elvárások ellenére sem tudták az adott esetben megakadályozni, hogy némelyek a koalíción kívüli pártokra szavazzanak, akik "orosz ellenes, kommunista ellenes, földreform ellenes, beszolgáltatás ellenes, adófizetés ellenes jelszavakkal nyertek tömegeket.""" 00 Ha tehát az 1947-es választásokból mégis a baloldal került ki győztesen, ehhez területünkön a nemzeti bizottságok semmivel sem járultak hozzá. Mint ahogyan 1945-ben sem tudták befolyásolni az országgyűlési választások eredményeit. Amikor 1945 őszén nyilvánvaló lett, hogy a "népképviselet alapegységei" nern segítik egyértelműen azt a pártot, amely kimondatlanul ugyan, de programjának és törekvéseinek helyi szintű megvalósítása érdekében hívta életre a nemzeti bizottságokat, róluk az MKP végképp lemondott. Ennek ellent látszik mondani az a tény, hogy a nemzeti bizottságok négy esztendeig tartó működésük során többízben központi feladatot kaptak, jórészt az MKP kézben lévő belügyi kormányzattól. Ha ezeket tüzetesen megvizsgáljuk az tűnik föl, hogy főleg egyes személyek politikai magatartásának megítélése volt a feladatuk. Az természetesen újabb kérdéseket vet föl, hogy egy-egy ilyen politikai - megbízhatósági vagy nemzethűségi igazolás mennyit ért a. gyakorlatban, minden esetre tény: a legtöbb, főleg községi nemzeti bizottság tevékenysége ilyenek kiadásában merült ki. A hadifoglyok hazahozatala kapcsán, majd az ún. B listázások alkalmával zajlott le a személyekre lemenő, politikai megbízhatósági vizsgálódások második nagy hulláma. Számtalan olyan politikai megbízhatósági igazolás másolata maradt meg a forrásanyagban, amely egy-egy, feltehetően hadifogságba került személy magatartásáról mondott, az esetek többségében pozitív véleményt. Köztudott, hogy az adott személyt, ha megtalálták, más fórumokon is megvizsgálták, de a hazatéréshez, illetve személye utáni kutatás megindításához szükséges volt a lakóhely szerint illetékes nemzeti bizottság igazolása. Ez azonban inkább csak adminisztratív ténykedésnek minősülhet. Nem vélekedhetünk másképpen azokról a javaslatokról sem, amelyek az ún. B. lista /"5000/ 1946 ME. sz. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 155.463/1946. III.8. BM. sz._7 rendelet végrehajtása kapcsán kerültek ki egy-egy nemzeti bizottsági ülésről.
