Kisfaludy Katalin: Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén 1944–1949 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 3. (Gyula, 1989 [!1990)
befektetett energiákkal. Láttuk, hogy a már sokat idézett 14/1945. ME. sz. rendelet, majd a kiegészítése tárgyában, 1945. áprilisában kiadott 1030/1945. ME. sz. rendelet konkrét feladatot adott a nemzeti bizottságoknak.' 1 '''"'" Ez a feladat a nemzeti bizottságokra kimért "jogforrás" szerepből fakadt. Addig azonban, ameddig a korábbi rendelkezés a konkrét feladat végrehajtásához csak általános irányelveket adott, amiket ki-ki a maga belátása szerint, az erőviszonyoknak megfelelően hajtott végre, az újabb szabályozás már sokkal egyértelműbb volt. Kimondta, hogy "az egyes pártok, illetőleg szakszervezetek képviseleti arányát a helyi Nemzeti Bizottságok állapítják meg, viszont a képviselőket maguk a pártok, 112 illetőleg a szakszervezetek küldik ki." Korábban a nemzeti bizottság feladata az önkormányzati testületek létrehozása volt, ebbe kimondatlanul az egyes személyek kiválasztása is benne foglaltatott. Az újabb rendelkezés már csak az arányok megállapításában kívánt a nemzeti bizottságokra támaszkodni, ami önmagában ugyancsak formális volt, hiszen a koalíció pártjai paritásos alapon szerepeltek mindenütt a politikai-társadalmi intézményrendszerben . Már korábban is, tehát a januárban kiadott rendelkezés után fölmerült, hogy mi legyen ezután a nemzeti bizottságok feladata. Révai József, a Magyar Kommunista Párt teoretikusa válaszolt e kérdésre a Néplap 1945. január 10-én megjelent számában: "A nemzeti bizottságoknak, mint a nemzeti egység, a Függetlenségi Front helyi szerveinek, létre kell hozniok az új, demokratikus önkormányzati szerveket, őrködniük kell azon, hogy az önkormányzati szervekben ugyanaz a vér keringjen, mint a Nemzetgyűlésben, ügyelniük kell arra, hogy >az önkormányzatok tevékenységét ugyanaz a demokratikus szellem hassa át, mint a Nemzetgyűlést..."'"'"'' A cikk mondanivalója jóllehet elsősorban - a most idézett - általánosságokban merül ki, messzebbre mutató konkrétumokat is tartalmaz, nevezetesen síkra szállt a "fasiszta és feudális reakció" szétzúzása mellett, amely feladatban éppen a nemzeti bizottságoknak szánt alapvető szerepet. Ugyanebben a szellemben nyilatkozott Révai József 1945. március 15-én a Magyar Kommunista Párt által, Kecskeméten rendezett nagygyűlésen, bár itt már élesebben hangsúlyozta: "A nemzeti bizottságok nem hatóságok, nem a kor-
