Kisfaludy Katalin: Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén 1944–1949 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 3. (Gyula, 1989 [!1990)

hogy megvizsgáljam: az imént idézett, a szakirodalomban honos megállapításokkal szinkronban van-e a forrásokból kibontakozó helyi kép, esetleg egyedi, eltérő vonások domináltak-e nemzeti bizottságaink működésében. N-em titkolt szándékom az is, hogy a viszonylag kis területen működött valamennyi testület levéltárba került iratanyagát a teljesség igényével átvizsgálva, és újragondolva helyüket, szerepüket, megítélésüket a korabeli Magyarországon, néhány eddig figyelmen kívül hagyott jelenségre is ráirányítsam a figyelmet. Olyan jelenségekre, amelyek - reményeim szerint - túlmutatnak a mai Bács-Kiskun megye határain. Elöljáróban néhány módszertani kérdésről is szükséges szót ejteni. A mai megye területén a vizsgált időszakban két törvényhatóság működött: Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog vármegyék. A mai közigazgatási határokat a 4343/1949. (259) MT. sz. rendelet vonta meg, Bács-Bodrog Magyarországon maradt része (bajai, bácsalmási, jánoshalmi járások), valamint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye dunavecsei, kalocsai, kiskőrösi, kiskunfélegyházi, kunszentmiklósi járásainak, továbbá Ladánybene és Lajosmizse nagy4 községek területeinek összevonásával. Igaz ugyan, hogy egy község, város, járás, vagy megye nemzeti bizottsága egy adott időszakban azonosnak mondható, ha szervezetüket, hatáskörüket, feladataikat hasonlítjuk össze, mégis, politikai súlyukat, gyakorlati tevékenységüket, mindennapjaikat - legalábbis ez esetben - alapvetően meghatározta a megyei igazgatás. Ebből következik, hogy összehasonlító vizsgálati módszer alkalmazása tűnt a legcélravezetőbbnek, annál is inkább, mert a mai megye északi és déli felén egyéb, történetileg kialakult eltérések is fellelhetők. A valamikori Bács-Bodrog, illetőleg Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyékhez tartozott települések nemzeti bizottságainak működését reprezentáló adatok összevetése, a két területen, megfigyelt jelenségek összehasonlítása volt tehát a tanulmány megírásának módszere. Végül egy megjegyzés: a ^ézirat 19B6. dec.-ben készült el.