Kisfaludy Katalin: Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén 1944–1949 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 3. (Gyula, 1989 [!1990)

1100/1949. (II.5.) Korm.sz. rendelet csak azt szögezte le: "Ahol valamely jogszabály a nemzeti bizottságokat említi, ott helyettük a Magyar Függetlenségi Népfront megfelelő szerveit kell érte• m 219 ni.. Itt ismét az a fura kettősség tapasztalható, amely végigkíséri a nemzeti bizottságok működésének négy esztendejét. Mindvégig nagy hangsúlyt kaptak az ország demokratikus átalakításában a nemzeti bizottságok, de a propaganda, a retorika szintjén. Lehetőséget nem kaptak és hatalmat nem szereztek, mert nem szerezhettek e feladatok megoldásához. Ezért gyakorlatilag közömbös volt a központi kormányzat számára, hogy megszünnek-e, avagy beolvadnak az új szervezetbe. A lényeges az volt csupán, hogy az új népfrontba azok tömörüljenek, akik feltételek nélkül elfogadják a Magyar Dolgozók Pártja vezető szerepét. Elfogadják, sőt azonosuljanak is az általa meghirdetett politikával. A szabad Nép 1949. január 30-i számában ez így fogalmazódott meg: "Mi az alapja tehát az új Függetlenségi Népfrontnak? Először is a nép ellenségeinek kiszorítása az államhatalomból, a kormányzó pártokból, tehát az új Függetlenségi Népfrontból is!... ha van még hiányosság ezen a téren egyes pártok összetételében, helyi csoportjaiban, de nem utolsósorban az államgépezetben - akkor haladéktalanul ki 2 20 kell küszöbölni, meg kell szabadulni a belső ellenségtől." 1944 közepén-végén az MKP emigrációban lévő vezetői által, az ország demokratikus átalakítása érdekében kidolgozott programban a nemzeti bizottságok, mint a helyi demokratikus erőket összefogó szervezetek jelentek meg, amelyek az új államigazgatás alapegységei lesznek. A közigazgatási reform azonban elmaradt. Életre keltek viszont spontán - öntevékeny módon helyi hatalmi szervezetek, amelyek egy-egy település irányítását a kezükbe vették. Köztük jónéhány akadt - területünkön Baján és (Tisza)alpáron-, amelyek 1919-es mintára alakultak és proletárdiktatúra jellegű hatalmi törekvéseket valósítottak meg. Az ilyen és ehhez hasonló, diktatórikus törekvések 1944 végén - 1945 elején időszerűtlenek voltak: az MKP főképpen külpolitikai meggondolásokból