Kisfaludy Katalin: Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén 1944–1949 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 3. (Gyula, 1989 [!1990)

selt demokratikus pártok arányszámában a régebbi megállapítástól eltérő változtatást hajtsanak végre. "Nem látom azonban akadályát annak, hogy a megüresedett helyek betöltésénél a nemzeti bizottságok értékesítsék a megváltozott politikai helyzetből származó tanulságokat és közös megegyezéssel juttassák nagyobb képviselethez a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai közül azokat, akiknek a választási eredménye a múlthoz képest erősen elto216 lódott." Csikérián például ez a módosítás azzal az eredménynyel járt, hogy az 1948. június 12-én újjáalakított képviselőtestület a Magyar Dolgozók Pártja 16, a Nemzeti Paraszt Párt 5, a Független Kisgazda Párt 3, a szakszervezetek 4 képviselőjéből 217 szerveződött. 1948 végére területünkön úgy alakult át a nemzeti bizottságok összetétele, hogy egyrészt a Polgári Demokrata Párt képviselőit többnyire kizárták azokból, s a legtöbb helyen a Magyar Dolgozók Pártjának tagjai kerültek vezető funkcióba. Úgy tűnhetett, hogy a belpolitikai kormányzat elvárásait (a képviselőtestületek átalakítására is vonatkoztatható ez) maximálisan teljesíthető nemzeti bizottságok mindent megtettek azért, hogy életben maradjanak. Sorsukat azonban nem kerülhették el. 1948. júniusában nyilvánvaló volt már, hogy az éppen megalakult Magyar Dolgozók Pártja "a demokratikus pártok eddigi többé-kevésbé laza koalíciója helyett a népi egység politikai tömegszervezetének, az új Függet218 lenségi Frontnak megteremtéséért száll síkra." Ez a laza koalíció ugyanis - hangzott az indoklás - a népellenes erőknek kedvez, így a pártok esetleges együttműködése helyett szükség van a "demokratikus erők össze.fogására" egy egységes tömegszervezetben, ahol a pártversengés megszűnik. Ez elvileg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front társadalmi, szövetkezeti, ifjúsági, nőmozgalmi szervezetekkel való kibővítését jelentette, de gyakorlatilag a még számító pártok (FKgP, NPP) beolvasztását hozta magával. Az átalakítás értelemszerűen a volt Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szerveire, a nemzeti bizottságokra is vonatkozott. Érdekesek és ellentmondásosak a nemzeti bizottságokat megszüntető központi intézkedések. Az Országos Nemzeti Bizottság 1949. január 29-i ülésén kimondta, hogy mivel "február 1-én megalakul a Magyar Függetlenségi Népfront,... a nemzeti bizottságok... az ország egész területén megszűnnek." Ellenben a