Kisfaludy Katalin: Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén 1944–1949 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 3. (Gyula, 1989 [!1990)
A választás előkészületei során logikus volt, hogy a Magyar Kommunista Párt ismét a nemzeti bizottságok felé fordult. Az eredeti elgondolás, hogy e testületek az új hatalom jogforrásai elvileg érvényben volt. Az lehetett a cél, hogy a nemzeti bizottságokat egy országos hatáskörű politikai testület vezesse úgy, hogy a választások a baloldal, pontosabban az MKP javára fordítsák a parlament erőviszonyait. Elsődleges forrásanyaggal nem dolgoztam, de az Országos Nemzeti Bizottság felhívásai, amelyek a helyi testületekhez íródtak, egyértelműen kimondják: a választás eredményeit úgy igyekezzenek befolyásolni a helyi testületek, hogy az "új országgyűlés semmiben sem emlékeztessen a rosszemlé19 5 kezetű osztályparlamentre." Az Országos Nemzeti Bizottság megszervezésének valódi okait csak feltételes módban fogalmazhattam meg, hiszen a nyilvánosságra hozott indítékok másképpen hangzottak. A budapesti nemzeti bizottság XXXV. ülésén, 1945. augusztus 13-án került ez szóba. Itt egyértelműen azt hangsúlyozták, hogy a nemzeti bizottságok sem a reakció elleni harcban, sem az újjáépítésben nem látták el a rájuk rótt feladatokat. Nem éltek ugyanis - a korabeli vélemény szerint - azzal a joggal, hogy "bizonyos területeken a nemzeti bizottságok javaslatai, döntései jogérvényűek" legyenek, ezért 19 6 szorultak "deffenzívába" a nemzeti bizottságok. Tulajdonképpen a működési nehézségek és a formalitás felelősségét így magukra a nemzeti bizottságokra hárították, jóllehet leszögezték: ennek alapvető oka, hogy nincs központi szervezet, amelyet most sem késő létrehozni. Az Országos Nemzeti Bizottság megszervezése végülis semmit sem változtatott, rontott vagy javított a helyi bizottságok helyzetén. A választások lebonyolításában konkrét feladatokkal is megbízták a helyi nemzeti bizottságokat; mindenütt ezek tagjai jelöl19 7 tek ki az összeíró biztosokat. Ugyanezt a feladatot az 1947-es választásoknál is megkapták a 19 8 nemzeti bizottságok. 1949-ben viszont, amikor "szükségessé vált az 1947-es képviselő választási névjegyzék kiigazítása", a helyesbítést már nem a szavazókörök szerint alakult összeíró bizottságok, tehát nem a népfront helyi szerveinek jelöltjei végez199 tek, hanem a közigazgatási hatóságok. A választók összeírásán kívül egyéb feladatot nem kaptak a
