Kisfaludy Katalin: Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén 1944–1949 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 3. (Gyula, 1989 [!1990)

Nemzeti Bizottság néven.

1

''

6 Bács-Bodrog megyei, illetve a járási nemzeti bizottsági iratok - ez vonatkozik Pest-Pilisre is sajnos nem, vagy töredékesen kerültek levéltárba, ezért róluk csak rendkívül szórványos adatok állnak rendelkezésünkre.

157 Bács-Bodrog vármegyében, egy 1945. augusztus 7-én kelt főispáni irat szerint a 1030/1945. ME. sz. rendelet megjelenésekor a megyei nemzeti bizottság még nem alakult meg, ezért a megyei törvényhatósági bizottságot a bajai nemzeti bizottság részvételével 158 alakították meg. Más források szerint a megyei törvényhatósági bizottságot pártközi értekezlet döntése alapján 48 tagból (10 MKP , 8-8 FKgP, NPP, SZDP, 6 szakszervezeti, 2 POP) szervezték meg, a bajai nemzeti bizottság csak a technikai munkálatokban 15 9 vett részt. Összetétele azonban főleg a Polgári Demokrata Párt ellenérzésével találkozott, ezért a "három járás nemzeti bizottsága" szükségesnek tartotta a vármegyei nemzeti bizottság lértehozását, amely "1945. május 27"-én meg is alakult.

160 Egy 1946. április 17-én kelt alispáni jelentésből ismerjük a Bács-Bodrog vármegyei nemzeti bizottság akkori tisztikarának névsorát és pártállásukat is. Az elnök és a titkár a Magyar Kommunista Párt, míg az alelnök a Polgári Demokrata Párt tagja, mindhárman más-más község lakosai voltak. Ugyanez a jelentés arról is beszámol, hogy mindhárom járás működtet járási nemzeti bizott161 ságot 6-6 taggal (5 párt-, 1 szakszervezeti küldött). A bácsalmási járási nemzeti bizottságról azt tudjuk még, hogy ala16 2 kuló ülését 1945. május 20-ra tervezték összehívni. Sajnos körülbelül ennyi, amit Bács-Bodrogban a megyei és járási nemzeti bizottságokról tudunk. A negatív adatok bizonyítékok arra, hogy ezek nem funkcionáltak, ráadásul köztük és a községek között semmiféle munkakapcsolatnak sincs nyoma. Megerősíteni látszik a feltételezés az 1948. május 29-i adat, hogy újjáalakult a megyei nemzeti bizottság, "mert az elmúlt évben már csak nevében létezett, üléseket nem tartott és érdemleges ügyeket sem intézett."

163 Ezzel az újjászervezett testülettel is csak másodlagos forrásokban találkozunk, 1948. június és szeptember között. Leiratokat küldött a községhez pl.: aratóünnep szervezését szorgalmazva és annak megvalósításában a nemzeti bizottságok felelősségét hangsúlyozva, mondván: "a megújhodni készülő MNFF első nagy demostrációja" kell legyen ez a megmozdulás. Utasította továbbá