Kisfaludy Katalin: Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén 1944–1949 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 3. (Gyula, 1989 [!1990)

ten.

149 A nemzeti bizottság lététől függetlenül pártközi értekezletek is funkcionáltak, annak ellenére, hogy a "csúcsszerv" szerepét az előbbinek kellett volna betöltenie. Kalocsán például tiszti ügyész személyére vonatkozó javaslat megtételére nem tartotta magát illetékesnek a nemzeti bizottság, ezért pártközi értekezlet elé utalta az ügyet."'''

0 Ilyen adatokban bővelkednek a fórrások.

151 Társadalmi munkában, fizetség nélkül dolgoztak a nemzeti bizottságok tagjai. Ez gyakran okozott gondokat, mert igen sokszor fölmerült a jegyzőkönyvekben, hogy a sok elfoglaltságot okozó munkát nem honorálják. Arra is volt példa, hogy a nemzeti bizottság működése megbénult, mert az "NB elnök erdőkitermelési munkálatokat végez és így kenyérkeresete miatt" hosszabb ideje távol 157' .... van otthonától. Meglehetősen sokszor fordultak azért felsőbb szervekhez, hogy a fizetés ügyében történjék előrelépés, de a válasz egyértelmű volt: "a Gazdasági Főtanács 7040/1946. sz. határozata szerint nincs olyan jogszabály, amely a nemzeti bizottsági tagok részére megbízatásukból kifolyólag bárminemű járandóságot, illetményt, vagy egyéb díjazást állapítana meg.''

53 Még az is gondot okozott sokszor, hogy a nemzeti bizottság működéséhez szükséges minimális anyagi fedezetet (papír, postaköltség stb.) megszerezzék. Szinte egyedülálló a nagykörösi példa, amikor a nemzeti bizottságnak 1947-ben havi 500 forint támogatást szavazott meg a képvi154 selotestület a városi költségvetés terhére. Ilyen körülmények között nem csodálkozhatunk azon, hogy maguk a nemzeti bizottsági tagok sem voltak mindig lelkesek, és gyakran meg sem jelentek az üléseken. Ezt természetesen az is magyarázza, hogy a nemzeti bizottságok munkája formális volt, s ezt a tagok maguk is közvetlenül érzékelték. A bajai nemzeti bizottság elnöke olyan kérelemmel fordult pl. a pártok és a szakszervezetek vezetőségeihez, hogy nevezzék meg azt a három személyt, aki 155 hajlandó minden ülésen pontosan megjelenni. A nemzeti bizottságok az országban mindenütt közigazgatási egységeken belül szerveződtek, voltak tehát községi, városi, járási és megyei nemzeti bizottságok. 1945 szeptemberében, hosszas vajúdás után, országos vezető testületet is létrehoztak, Országos