Kisfaludy Katalin: Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén 1944–1949 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 3. (Gyula, 1989 [!1990)

téren, hogy kit küld be a nemzeti bizottságba, mégis kimondja, hogy a bizottság tekintélyének és súlyának megvédése szempontjából kívánatosnak tartja, hogy a beküldöttek politikailag a párt 125 egészének érdekeit képviselőkből tevődjenek össze." A beküldött tagok ellen általában csak akkor emeltek kifogást a testületek, ha azok politikai múltja nem volt elfogadható. Ez történt például Baján, amikor a Független Kisgazda Párt egy volt MÜVE vezetőségi tagot delegált a város nemzeti bizottságába, akit a testület nem fogadott be. Bár éles és hosszadalmas viták után, de végül mégis új tagot küldött a Független Kisgazda 126 Párt helyi szervezete. Ugyanez történt Hartán, ahol a "Kisgazdapárt Nemzeti Bizottsági delegáltjai... erőszakos úton" a testületből eltávolíttattak, mivel mindketten MÜVE tagok voltak, s erről a járási politikai ügyosztály vezetője tájékoztatta a nemze127 ti bizottság elnökét. A megalakított nemzeti bizottságok mindenütt létrehozták a képviselőtestületeket. Ez a folyamat a 1030/1945. ME. sz. rendelet megjelenése után teljesedett ki. Ahol január-február tájékán még csak 1 vagy 2 szervezet képviselőit hívták be az adott települést reprezentáló testületbe, ott később, a pártok megalakulását követően a képviselőtestületeket is újjászervezték. Ez történt pl. Alpáron, mert az 1945. január 14-én megalakított képviselőtestületet a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete, mint egyetlen működő párt hívta egybe "a társadalom minden rétegéből... Ezért kell most a 1030/1945. ME. sz. rendelet szerint újjáalakí128 tani." Ugyanezt tapasztaljuk Soltvadkerten, ahol a március 22-én megalakított képviselőtestület bővítését kérik 10 hellyel, mert időközben a községben megalakult a Szociáldemokrata Párt és 12 9 a Független Kisgazda Párt. Új helyi pártszervezet megalakulása esetén a képviselőtestületi pártarányok esetleges megváltoztatását egy 1946-os belügyminiszteri rendelet szabályozta. A nemzeti bizottságok legföljebb arról dönthettek, hogy az új pártszervezet egy vagy két helyet kapjon-e a helyi képviselőtestületben.*''

50 Ami a nemzeti bizottságok tisztségviselőit illeti (elnök-titkár-jegyző), 1945-ben a megye mindkét felében jórészt a Magyar Kommunista Párt tagjait találjuk legalább az egyik vezető funkcióban. A másik tisztségviselő pártállása a helyi erőviszonyok