Kisfaludy Katalin: Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén 1944–1949 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 3. (Gyula, 1989 [!1990)

az összefogást egy új, az imént említett erőket képviselő kormány létrehozásával is dokumentálni kellett. Magyarország csak ilyen módon vállhatotc tárgyalóképessé a nagyhatalmak sze­mében. Ám az új kormány megszervezése nem lehetett pusztán elhatáro­zás kérdése. Ahhoz, hogy mindenki - nevezetesen a magyar közvéle­mény és a politikát diktáló nagyhatalmak - számára is elfogadha­tó kormány alakulhasson "Meg kell teremteni a hatalom forrásait" (Sztálin). Létre kellett hozni a demokratikus erőket tömörítő helyi politikai szervezeteket, hogy választottaik ezután az új államhatalom jogos képviselői, és ne annak bitorlói legyenek. Ez az a pont, ahol éles különbséget kell tenni az MNFF program­ja alapján létrehozott nemzeti bizottságok és a korábban spontán megalakult "népi szervek" között. Ez utóbbiak nem egyszerűen po­litikai szervezetek voltak, hanem az élet minden területére igye­keztek kiterjeszteni hatalmukat, így jogalkotó és jogszolgáltató szerepet is vállaltak. 1 ^ Az új helyzetben már más jelleggel és alapokon szervezték meg a nemzeti bizottságokat, mégpedig konk­rét politikai feladat elvégzése érdekében. Ez a feladat az új központi államhatalom megteremtésének első fázisa volt. Az államalkotó tevékenység első fázisában az volt a legfontosabb cél, hogy a lakosság demokratikus elemeit bevonva a politizálásba alakítsanak - most már mindenütt nemzetinek neve­zett - bizottságokat, akik majd elküldik követeiket a nemzet új gyűlésébe. Tehát a november végén - december közepén megala­kított nemzeti bizottságok ezt a konkrét feladatot kapták, és a legtöbb helyen nem spontán módon, hanem gyors ütemben, sikeresen végrehajtott szervező munka eredményeképpen jöttek létre. E folyamat akkor kezdődött, illetőleg gyorsult föl rohamosan, amikor 1944. december 15-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészí­tő Bizottsága 38 település meglátogatásához adott megbízatást küldötteinek, akik a mai Bács-Kiskun megye területére is eljutot­tak. 1 "' Mindenütt, ahol azt • helyi viszonyok megengedték, életre hívták az MNFF helyi szerveit, a nemzeti bizottságokat, amelyek­nek - elvileg - már semmi közigazgatási funkciót sem szántak. Tulajdonképpen ezt az Ideiglenes Nemzetgyűlés megszervezésekor megnyilvánult kívánalmat fogalmazta meg törvényesen az Ideigle­nes Nemzeti Kormány 1945. januárjában kiadott rendelete. E ren-

Next

/
Oldalképek
Tartalom