Hornyik János: A kecskeméti zsidók története - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 2. (Gyula, 1988 [!1990])

Az izraeliták egyéb birtokok és javadalmak élvezetére vonatkozó körülményeikről

gyis 1848 és 1853 évek közötti időszakban szerzetté is, midőn arra képesítve volt, de mivel az izraeliták fekvő vagyont rendesen csak a Községi Tanács engedelmével, minden abból kifolyó kedvezmények nélkül szerezhettek, a közlegelőköni legeltetés mint kiváló jog a keresztény lakosságnak, határozatilag az izraeliták részére megengedve sohasem volt, egyéb iránt is a közlegelők kizárólag csak a baromtenyésztés, nem pedig a kereskedés tekintetéből tartatnak; ennél fogva Brükler Mihály izraelitának, mint aki kereskedésre tavasszal összeszedett marhákat a legelőkre nyaraitatás végett hajtja, semmi szin és ürügy alatt meg nem engedtetik, hogy marháit a közlegelőkre hajthassa, mely tilalomnak tudomására juttatásával foganatot szerezni a gazdászati osztály utasíttatott. ; Az izraeliták! ekkor folyamodtak felsőbb helyre, s a Pest Solti cs. kir. Megyefőnökség 1857. é. November 27-ről 9499. sz. alatti rendelete által utasíttatott a városi hatóság annak kimutatására, hogy mely községi tagoknak, és mi alapokon légyen városunk közlegelőin a legeltetési jog megengedve. Az e tárgyban 1848. é. Január 28-ról 9733/1847. sz. alatt tett felterjesztésre folyó évi April 3-ról 1916. sz. a. érkezett újabb megyehatósági rendelete, mely meghagyja, hogy az alább következő kérdésekre a hitelesített okmányokkal fölszerelendő feleletek adassanak a városi közönség részéről ú.m. 1. Vajon Kecskeméten az izraeliták örökbirtok vételét tekintve 1848 előtt az 1840: 29. t. cz. §-a foganatba volt-e vétetve? 2. Vajon és különösen minő megszorítások mellett történt 1848 előtt az izraelitáknak lakosuli felvételük, és vajon jelenleg az ilyetén felvételnél a városi közös haszonvételre nézve, hová a közlegelők használata is tartozik, valamely megszorítások kiköttetnek-e? 3. Miként történt az izraeliták szarvasmarhái s más haszonhajtó jószágaira nézve 1848 előtt a közlegelők használata tekintetébeni eljárás, s miként történik az jelenleg? 4. Vajon az izraeliták szarvasmarhái és egyéb haszonhajtó állataira nézve 1850-ben a közlegelők használatánál és a rovatos adó (dicalis) kivetésénél különböző eljárás eszközöltetett-e, mint a többi lakosokéinál? 5. Melyik városi statútum szolgál az 1857. évi April 27-én