Hornyik János: A kecskeméti zsidók története - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 2. (Gyula, 1988 [!1990])

Az izraeliták egyéb birtokok és javadalmak élvezetére vonatkozó körülményeikről

Tudvalevő dolog, hogy az építtetéshez pénz kell, a helybeni iz­raelita hitközség már régebben gondoskodott arról, hogy önmega­dóztatása által hitközségében költségeit fedezhesse, gyakorlat­ba vette a lúdvágatási s kóser húsmérés utáni u.n. Gabella - v á ­gatási dijaknak szedését, mely kezdetben mérsékelt dij mellett gyakoroltatott, ebből fedeztetett a rabbi, tanitók, sakter stb. fizetése; de miután ezen jövedelem, nem fedezhette egyszersmind az újból épitendő imaház költségeit, 1865. évi Január 22-én elha­tározta, hogy templomának felépítésére szükséges kiadások fedezé­se czéljából az eddig fizetett ún. Gabella dijakat 50 % tolival felemeli, melyből azonban a lúdkereskedők 40 4 toli leengedésben részesülnek, úgyhogy 6k egy.a kivitelre vágott lúdért csak 8 krt köteleztetnek fizetni. A felemelt gabella dijak miatt az izraeliták között mennyi súr­lódás és kellemetlenség történt, kitűnik a 7152/879. sz. iratok­ból . Mint érintetett, az izraeliták az új imaház felépitését elhatá­rozták, a költségvetés és tervrajz elkészíttetett, mely szerint a templom felépitési költsége lett volna 61458 F. Az építkezés kezdetét vette 1864-ben, de az építkezés előhaladásával belátta az izraelita hitközség, hogy ezen összeg a templom felépítésére nem elegendő, mert az eredetileg készitett, költségvetésben ki­tett összeget kétszeresen is meghaladja, ugyanazért kormányszéki jóváhagyás mellett felvett az országos izraelita alapból 20 évi törlesztésre 25000 forintot, hitsorsosainak egyes tagjai 13000 f. önkéntes adakozással járultak az épitkezés költségeihez, vég­re felvett a helybeni takarékpénztárból 15000 forintot. Összesen 53000 f. ezen összegen kivül az épület tökéletes kiépittetése még 30000 forintot vett igénybe, mely összeget az izraelita hit­község előállítani képes nem lévén, diszes új templomának kiépit­tetését pedig bizonytalan időre elhalasztani nem akarván, kiállí­tott 200 darab 100 forintos költsönkötvényt, melynek biztositéká­ul összes vagyonát és közjövedelmeit tűzte, melyekből évenkint 20 darab kisorolás útján fog beváltatni, addig pedig 5 4 kamat fizettetik. Ezen 200 darab költsönkötvénybői 130 darab az izrae­liták között értékesíttetett, városi közönségünk pedig 20 dara­bot vett által 200 f. értékben, mely az izraelita hitközség ré­szére ki is fizettetett. Ez úton elárusított kötvényekért bejött

Next

/
Oldalképek
Tartalom