Hornyik János: A kecskeméti zsidók története - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 2. (Gyula, 1988 [!1990])

Az izraeliták egyéb birtokok és javadalmak élvezetére vonatkozó körülményeikről

Amint föntebb érintetett, 1846-ik évben végképp elenyészvén a fehértói baromvásár, az ennek legelőjéül használt ballószegi gyep a városi község rendelkezésére fentmaradt, és arról a következett 1847. é. tavaszon rendelkezett is eképpen: nyilatkozott már a közszükség szülte közóhajtás, hogy a szegényebb sorsú gazdáknak egy-két darab jószágocskájuk, leginkább pedig iga alá is használni szokott ökreik és lovaik részekre, közel a városhoz egy alkalmas legelő jelöltessék ki, hol az ily szegényebb lakosok jószágaikat mindig közel érhessék, szemmel tarthassák, s ha szükségük van reá, ne kellessék azok után egész napi járatra fáradniuk, nem is érdemelvén azt csekély számú és értékű, de gyakran is használatba veendő egy-két darab jószáguk, a városi tanács és képviselő választó község tehát 1847. é. April 12-én a gazdasági bizottság javaslatához képest elhatározta: hogy két év előtt az egri káptalantól a város által bérbe vett matkói puszta legelőjéhez csatoltassék a város határának azon ballószegi legelője, melyen előbb a fehértói vásár szokott tartatni, s a matkói legelőn állittassék fel két ökörcsorda, a ballószegi legelőn pedig állittassék egy olyatén egyveleges csorda, melyben a szegényebb sorsú lakosoknak marháik és lovaik együtt nyaralhassanak, mely határozat akkor foganatba vétetvén, azután is igy gyakoroltatott, azon nem lényeges változtatással, hogy a marhák a lovaktól elkülönittettek, vagyis a ménes és gulya külön pásztor kezére bizattatott, és a helybeni izraeliták sohasem a tenyésző barom számára kijelölt közeli legelőre hajtották az öt év alatt marháikat és lovaikat, hol ezen csordák felállitásának alapelvei szerint, még a birtok nélküli lakosok élvezete is elnézetett. De még itt is megkülönböztetés alá esnek az izraeliták: mert azok közül Schweiger József és Schweiger Salamon, úgy Fischer Jakab és Csillag Ignácz mint földbirtokosok igényelhették földük miveléséhez szükséges jószágaik számára a legelőt, különösen Csillag Ignácz mint szentkirályi pusztán földet biró, a szentkirályi vagy szikrai legelőre hajtatott 1853/4-ben 5 darab marhát, Brett Leopold, midőn 1854/5 évben 45 darab marhája volt a ballószegi gulyán, éppen mészárszékbérlő volt; ezeknél fogva az izraeliták közül csak Brükler Mihály és Brükler Argil jöhet kérdés alá, kik közül Brükler Mihály a ballószegi gulyán tartott 1852/3ban 2 darab marhát, ugyanott és ugyanakkor a ménesben 3 darab