Hornyik János: A kecskeméti zsidók története - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 2. (Gyula, 1988 [!1990])

Az izraeliták egyéb birtokok és javadalmak élvezetére vonatkozó körülményeikről

1B7. sz. alatt kelt tanácsi végzésnek alapjául, miszerint az izraeliták 1848 előtt fekvő vagyont igenis, azonban csak a közönség különös engedélye folytán szerezhettek anélkül, hogy a község javadalmaiban részesítettek volna, és hogy a közlegelők használata kizárólagos jog képpen, vagy keresztény lakosokat illette. Végül 6. Miként történik az eljárás azon keresztény lakosokra nézve, akik szarvasmarháik és egyéb házi s használati állataikkal kereskedést űznek, akkor, ha azok ezen jószágaikat a közlegelőkre kihajtják? t.i. vajon ez esetben valamely megszorítás alá vétetnek-e? avagy csak bizonyos szám mennyiségi arány vétetik reájok nézve zsinórmértékül. Ezen kérdésekre, mennyiben a felelet már a föntebbi előterjesztésben foglaltatik, annak pontjaira visszahivatkozólag ; mennyiben pedig még a kérdésekben foglalt körülmények érintve nem volnának, azokra tüzetes feleletek következők: Az l-re. Az 1840. 29. törvény 5. §-a azt rendeli, hogy "amenynyiben az izraeliták polgári telkeknek (fundus) szabad szerezhetése gyakorlatában lennének, az illy városokban ezen gyakorlat jövendőre nézve is megállapíttatik." Kecskeméten azonban e törvény kelte előtt az izraeliták a polgári telkek szabad szerezhetésének gyakorlatában nem voltak, mert azon hat engedélyezés, mely 1840 előtt házvételre adatott, úgy szinte azon egy szőlővételi engedély, mely Millhoffer István orvosnak adományoztatott, legnagyobb részben csak zálogczim alatti élvezethez volt kötve; és mivel az emiitett törvény az ilyetén gyakorlatot meghagyta, de nem szélesbitette, a kecskeméti városhatóság 1840. év után is a régi gyakorlat mellett kívánt maradni, elannyira, hogy midőn Pest megye közgyűlése Kecskeméten az izraeliták házvételi jogát semmi más egyéb feltételhez, mint e czim alatt fizetendő bizonyos taxához kívánta kötni, a városi Tanács 1844. Január 2-án kelt határozatában azon megjegyzéssel fogadta el a megye végzését: hogy az itteni régi gyakorlatnál fogva a polgári telket venni kivánó izraelita a városi községtől arra előleges engedélyt eszközölni tartozzék. Amennyiben tehát az 1840. 29. t. cz. 5. §-a ingatlan birtok szabad szerezhetését emliti, s ott, hol ily gyakorlat divott,