Hornyik János: A kecskeméti zsidók története - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 2. (Gyula, 1988 [!1990])

Az izraeliták egyéb birtokok és javadalmak élvezetére vonatkozó körülményeikről

melyek az izraeliták irányában alkalmazhatók lennének, és ez" a fentebbi 1 pont, mely a földdel nem biró lakosokat, és a kereskedés szine alatt jószágot tartókat a közlegelőkről letiltja, illetőleg a fejős teheneknek nyomási csordán tartását ezeknek is megengedi; és e pont azon része eme regulatiónak egyszersmind, mely szakadatlan gyakorlatban megtartatott, mindamellett, hog.y a többi részletek időnként községileg módosíttattak, vagy mint p.o. szabados legeltetés az 1840: 9. mezei rendőrségi törvény által eltöröltetett. Megemlítendő még egy, ugyan e czim alatt kifejtendő zsidóügyre vonatkozó körülmény, t,i.: régibb időben a kecskeméti mészárszékbérlők a vágóra falkás marhát tartottak, mitiez képest azok számára az elöljáróság egy alkalmas legelőről gondoskodott, sőt a két nyiri erdő"** ligeteit is átengedte kaszáitatásra, vagy a város maga segítette a bérlőket szénával, hogy vágóra tartott számos marháikat teleltethessék. Ezen legelő 1702-ik évben már ennek tűzetés átengedésével köttetett szerződés a mészárszékbérlőkkel. Idővel a bérlők felhagytak a falkás marha tartásával, jelenben már csak vásárokon szedik s egyszerre keveset vesznek, se télen, se nyáron nem javítják, azért mérnek átalányban silány húst, nem lévén tehát szükségük a kijelölt legelőre, azt a város a többi közlegelőhöz alkalmazván, felszabadította, mindemellett annak neve helybeni közszólás móddal máig is "Vágójárás", a helyett azonban mészárszékbérlőknek legeltetési jog adatott, s mind a mai napig szerződésük egyik pontja igy hangzik: "Megengedtetik az árendásoknak, hogy valamint a helybeli lakosok, úgy ők is a mészárszékekre megkívántató marháikat a közönséges barom között legeltethessék, 'és tarthassák." Térjünk át az izraeliták által igénybe vett legeltetési jog körüli gyakorlat fejtegetésére. 1857. é. April 27-én föl jelentetvén a városi egyetemes Tanács előtt: hogy helybeni izraelita Brükler Mihály a pusztaszeri közlegelőre nagyszámú marhát hajtatott nyaraltatás végett, mely joggal az izraeliták sohasem bírván azon közlegclőről nevezettnek marhái eltiltandók volnának, a t. egyetemes Tanács azt határozta: hogy ámbár Brükler Mihály a városban lévő ingatlan vagyonát az 1853-ik évi October 2-án kelt legmagasabb császári rendelet előtt -lásd 1853. é. Kormánylap 2-ik kötetének 858. lapján- va-