Hornyik János: A kecskeméti zsidók története - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 2. (Gyula, 1988 [!1990])

Az izraeliták egyéb birtokok és javadalmak élvezetére vonatkozó körülményeikről

Ugyanez időkorbul a Birószék elfogadott két felvallást, melyekre előleges engedély nem találtatik. 1051. évben történt a városi hatóság előtt 14 felvallás, melyek közül a 14-ik az izraelita község javára esik, mert már 1848 előtt birt engedéllyel, itt tehát kitétetik csak 13. 1853 után adatott 7 engedély: mihez képest ezek száma lészen összesen 29. Megvizsgálván a városi számvevő hivatalnál a házadó nyilvántartás könyvét, abban 55 ház találtatott izraeliták nevén, mi leginkább onnan magyarázható, mivel némelyik közülük két három házat is bir, de a jelenlegi házzal biró izraeliták jó nagy része a fentebb névszerint elszámoltak között nem is találtatik, és igy ezek a városi hatóság engedélye, sőt tudomása nélkül szereztek házakat. Az izraelitáknak egyéb birtokok és javadalmak élvezetére vonatkozó körülményeikről. Ezen szakasz czime alá a mostani izraeliták használatában lévő, vagyonok által igénylett birtok és haszonvételi javadalmak, négy osztályba soroztathatnak, úgymint: 1. Szőlő és földbirtok 2 . Korcsmabérlet 3. Mészárszékbérlet 4. Legeltetés Ezek közül 1. Szőlő és földbeli ingatlan birtok szerzésben a városi közösség az izraelitákat folytonosan és még inkább korlátozta, mint a házak szerzésében, elannyira, hogy két izraelita orvost kivéve, kiknek különös engedélyt adott, ezeknek is nem haszonvételi szempontból, hanem csalódaik mulatságára, - még eddig nincs reá példa, hogy ilyetén birtokszerzésre engedélyt akár tüzetesen, akár átalában adományozott volna; tübbiek szőlő és földbirtokokat városi engedély nélkül birják; - kettő pedig beneficiális földbirtokot a cs. kir. Megyehatóság közbejött rendeletéből szerzett. Szőlővételi ölső engedély adatott 1840. évben, midőn különös érdemei tekintetéből már házvételi engedélyt nemcsak megszorítással, de valóban terhes feltételek mellett biró Millhoffer István