Hornyik János: A kecskeméti zsidók története - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 2. (Gyula, 1988 [!1990])

Az izraeliták házszerzési viszonyaik Kecskeméten

Levéltári adatok alapján, 1B46ik év előtt a fent elsorolt hat speciális eseten túl az izraeliták házszerzési engedélyt nem nyertek, 1847-ik évben pedig Csillag Ignácz kapott hetediket, és ezen szám határozza meg 1848-ik év előtt Kecskeméten az izraeliták jogositott házbirtoklásait. Bekövetkezvén az 1848/9. évi országos zavarok, e tárgy függőben állott, de a forradalmi események után ismét előtérre jutott, mert az 1049-ik évi Mártius 4-én kelt Birodalmi Alkotmány 5. 23. 24. 27. 2B. §-ai a birodalom minden népfaját s minden polgárát egyenjogúsággal ruházván fel, különösen pedig a 30. § világosan rendelvén, hogy "minden austriai álladalmi polgár a birodalom minden részeiben mindennemű fekvő vagyont szerezhet, valamint minden törvényesen megengedett keresetágat gyakorolhat" és ezen alkotmányban a zsidók sem emlitve, sem az egyenjogúságból kirekesztve nem lévén, ennek alapján nemcsak az izraeliták igénylettek jogot maguknak ingatlan birtok szerzésére, de az általuk tényleg gyakorlatba vett igényt némely polgári hatóság még előmozdi

tot ta. A kecskeméti izraeliták tehát tetszésük szerint vettek házakat, és 1850-ik évi Április 8-án 11 izraelita folyamodott együtt és egyszerre a városi Tanácshoz, többé engedélyt nem is kérvén a házbirhatásra, hanem mivel a Birószék, melynek eljárási köréhez tartozott régi gyakorlat szerint a felvallások körüli intézkedés, az 6 felvallásaikat mint előleges engedély nélkülieket el nem fogadta, a városi Tanácstól egyenesen és egyszerűen csak azt kérték, hogy magánszerződések mellett birt házaikat nevükre irattassa át, de a városi tanács a már emiitett óvatos eljárással, a folyamodók kérését el nem fogadta, azért, mert az eddig fenállott törvények szerint az izraeliták Kecskeméten nem voltak gyakorlatában, hogy házat vagy egyéb javakat minden megszorítás nélkül túrhassanak, s ilyetén engedély a birodalmi alkotmányban sincsen számukra biztosítva, a folyamodók tehát utasíttattak, hogy e kérelmük foganatosítását felsőbb helyen eszközüljék. És ezen utasításnak a helybeni izraeliták engedelmeskedvén, valósággal felsőbb helyre folyamodtak, minthogy 1850. é. Dec. 30-án tárgyaltatott a városi Tanács előtt a Pest- Solt megyei Főnök Önagyságának 1850. é. November 29-én 3403. sz. a. kelt rendelete, mely szerint a kecskeméti izraeliták telkeinek saját neveikre Íratása végett folyamodván magyarországi teljhatalmú Csá-