Hornyik János: A kecskeméti zsidók története - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 2. (Gyula, 1988 [!1990])
Az izraeliták házszerzési viszonyaik Kecskeméten
lakosokat illető polgári jogokban úgymint szőlő, föld, malom birtoklás s legeltetés vagy korcsmáltatási jogban ne részesülhessenek, jövőbön pedig akik alattomos úton az izraeliták részekre házat szereznének, mint a városi községet csalók büntettessenek,, és jövendőre az előleges vizsgálat mindkét testület közös bizottsága által eszközöltessék; ezen módositást viszont a városi Tanács fogadta el, és igy csak a Választott Közönség részéről a további eljárás minősége iránt fölmerült véleménykülönbség maradt tárgyalás alatt. F.zen 1046-ik évi Februárius 27-én a tanácsi jegyzőkönyv 504. pontja alatt elvileg bevégzett közös határozattal a helybeni izraeliták is megelégedtek, s következőleg házaikat a kétszeres laudemium lefizetése mellett felváltani igyekeztek, de ezen engedély a városi tanácsnak határozata szerint csak azokat illette, kik már házszerzési engedéllyel ellátva voltak, azok ellenben, kik ilyetén engedély nélkül, mások neve alatt, vagy zálogczimmel szereztek házat, erkölcsi magaviselet tekintetéből új vizsgálat alá tartoztak bocsajtkozni , például Csillag Ignácz folyamodására, ki Bóbis testvérektől házát zálogban birta, a Választó Község 1046. Július 26-án kelt kedvező átirata folytán a városi Tanács 1847. é. Január 29-én a házbirtoklási engedélyt megadta. Azonban a Választott Község 1046. é. Február 13-án kelt átirata szerint olyatén eljárási véleménykülönbségben volt, és azt kivánta, hogy a házaikat saját neveikre felváltani kivánó izraeliták általában, mindazok t.i. kik már házbirhatási engedéllyel ellátva voltak, mind pedig azok is, kik még ilyennel nem bírván, azt kérvényezni fogják, erkölcsi tekintetben új vizsgálat alá bocsájtkózzanak, a Tanács ellenben a már mindkét testület által megadott engedélyt élvezők irányában az új vizsgálatot fölöslegesnek látta, s ezektől a felváltást elfogadta, csupán az utóbb jelentkezőkre nézve tartván fönn az újabb vizsgálatot, e fölött a két testület több át- és visszairásokat váltott, melyek legutóbb ika a Tanács részéről 1848-ik évi Februárius 21-én kelt, s nemsokára bekövetkezvén az országos zavarok, a Választott Község is feloszlattatván, majd a forradalmi események után egyedül, képviselőtestület nélkül maradt városi Tanács ezen házbirhatási zsidó ügyet régi elvek alapján a legóvatosabb eljárással kezelni igyekeze tt.
