Hornyik János: A kecskeméti zsidók története - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 2. (Gyula, 1988 [!1990])

Az izraeliták házszerzési viszonyaik Kecskeméten

gó philantrópiája is e czélt mozditot ta elő, amennyiben a kecskeméti izraeliták házszerzési viszonyára az 1840. 29. 5. törvényt igen széles értelemben alkalmazta. Történt ugyanis: hogy Hirháger Mátyás kecskeméti sütőmester javaiban megfogyatkozván, csődtömegére tartozó háza nyilvános árverésre kitétetett, s mivel arra több helybeni izraeliták is vágytak, a városi Tanács pedig helyhatósági előleges engedély nélkül, régi gyakorlat szerint a házvételt megengedni nem kivánta, őket az árverésből tettleg kizárta; ekkor Baumann Joachim a bukottnak egyik hitelezője bepanaszolta ezt Pest megyénél, mire a megye vizsgálatot rendelt, a kecskeméti Tanács hivatkozott az 1840. 29. 5. törvényre, mely az 'izraeliták olyatén városokbani gyakorlatáról szólt, hol ezek a polgári telkek szabad szerzési gyakorlatában voltak, és mivel itten megszóritás"nélküli házszerzést sohasem engedélyeztek, kérte a folyamodót elutasittatni; de a megyének 1843. é. Június 13-án tartott közgyűlése 3286. sz. a. végzését két kecskeméti izraelita nyilatkozára, illetőleg az úriszéknek Hellsinger házvételénél, s a nyilatkozó két izraelita által felmutatott végzésére, s minthogy annál fogva Kecskeméten 1840-ik év előtt is szabad volt az izraelitáknak bizonyos feltételek mellett házat szerezni, a városi Tanács azon tettét, hogy a zsidókat az árverésből kizárta, helytelennek nyilatkoztatta, egyszersmind utasitotta a Tanácsot, a járási szolgabiró áltai, hogy jövőben magát hasonló eseteknél a fennálló s önkényes s törvényellenes meg nem változtatható gyakorlati szokáshoz alkalmazza . Pest megye közgyűlése tévedt annyiban, hogy az idézett törvényt kelletinél szélesb értelemben alkalmazta, mert a törvény előbbi szabad gyakorlatot emlit, holott Kecskeméten ilyen sohasem létezett, a feltételekhez kötött engedély pedig főleg az érdemeken és jó magaviseleten alapult, amit a nyilvános árverés, és szabad gyakorlat eszméje legtöbb esetben kizár, mivel igy az érdemtelen és rovott, de különben pénzes izraelitáknak is nyilt alkalom adatik a házszerzésre: ezért a kecskeméti városi Tanács rögtön felterjesztést intézett Pest megyéhez, de sikertelenül, mert a megye rendéi 1843-ik évi September 4-én tartott közgyűlésükben előbbi határozatuk mellett maradtak, s minden más feltételek mellőzésével, az itteni régi gyakorlat meghagyására elegen-