Hornyik János: A kecskeméti zsidók története - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 2. (Gyula, 1988 [!1990])

Az izraeliták házszerzési viszonyaik Kecskeméten

tulajdoniságának előnyét, s óhajtották azt kieszközölni. 1787. évi Április 27-én legelső volt Náthán Salamon itteni árendás zsidó, ki a városi tanácshoz azért folyamodott, hogy mivel már nagy idő óta a bérlet és kereskedés útján a lakosok közt sok pénzt forgalomba hozott, s mindeddig erkölcsileg meg nem rovatott, az itteni házbérlet pedig annál bizonytalanabb, mert minden alkalmas házak katonabeszállásolással elfoglaltatnak, azt kérte, hogy a rendes lakosok jogával élve, magának és cselédeinek számára házat szerezhessen; végzésül azonban tagadó választ nyert, a városi tanács azt határozván, hogy mivel a folyamodó és 19 hozzátartozandó! mindeddig contractus mellett tractáltatott, melynek erejét a felsőbbi rendeletek sem változtatták, ha tetszik e mellett való maradása, az ittlakásban nem gátoltatik; mivel azonban a contractus szerint csak házakat bérelhet, azokat is meghatározott számban, ezeknél fogva a házvétel, és a rendes jogainak élvezete neki meg nem engedtethetik. Az 1799-ik évi December 6-án és 1804. évi Február 27-én a zsidókkal kötött szerződések 7-ik pontjában, nemcsak a bérletbe veendő házak száma meghatároztatott, de pénzvesztés terhe alatt eltiltattak az izraeliták, hogy a helybeni lakosoktul sem házat, sem más örököt, sem zálog, sem örökképpen szerezni ne bátorkodjanak. Legelső esete volt az ingatlan telekbirtok engedélyezésének, mit a városi hatóság az izraelita községnek a Synagóga irányában adott, ez is eleinte igen kedvezőtlen modorban tétetett. 1814-ik évi Április 29-én ugyanis a helybeni zsidóközség elöljárói folyamodásukban előadván, hogy azon házat, melyet régtől fogva mint Synagógát használnak 1810-ik évi Mártius 14-én Schweiger Márton, és Salamon nevére•örökösen megvették, megengedtetni kérték, hogy ezen vételük felvallási beiratás által ünnepélyesittessék ; a városi tanács • megengedvén a folyamodóknak, hogy a kérdéses házat továbbra is mint Synagógát használhassák, de mivel nekiek nincs törvényes tehetségük bármely telkeknek is állandó joggal való megszerzésére, annál fogva bejelentett vételük helytelennek Ítéltetvén, annak kért felvallása nemcsak el nem fogadtatott, sőt előre megfosztottak azon reménységtől is, hogy ők valaha azon házat mint örökjüket bírhassák. 1817. évi Augusztus 4-én a zsidóközség folyamodásilag, az e-