Hornyik János: A kecskeméti zsidók története - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 2. (Gyula, 1988 [!1990])

Az izraeliták Kecskemétre befogadásuknak czélja, kereskedési viszonyuk, és életmódjuk

letőleg 1823. évtől 1831/2-ik évig, mindkét rendű összegek évenként a pénztári főkönyv bevételi rovatába pontonként bejegyeztettek, s az idő szerinti pénztárnok által beszedettek, 1822-ik évtől királyi Rendeletnél fogva a város minden javadalmai az előbbi házi kezelés megszüntetésével nyilvános árverés útján haszonbérbe adatván, a vásár és piacz helypénz jövedelmérőli haszonbérleténél egyik záradéka mindig a következőket tartalmazta: "ide nem értvén a zsidók által hetivásáronkint fizettetni szokott taxákat" - de a már említett 1831/2 évi bérletkor ezen zsidótaxák befoglaltattak a bérlevélbe, s azontúl a pénztári könyvből kihagyattak; itt azonban olyan gondatlanság történt, hogy mivel a zsidók boltnyithatási taxáik is a helypénz-átalánnyal együtt voltak bejegyezve, ekkor általában ezek is kihagyattak, s többé gyakorlatba lenni megszűntek, annyival inkább, mivel az 1840: 29-ik törvény 2.§-a gyárak állítását a fenálló feltételek mellett, kereskedés és mesterség üzhetést pedig a zsidóknak általában megengedte. Ezen intézkedés s gyakorlat történt a kecskeméti zsidók irányában, azok életmódjának főága, a kereskedési üzletre nézve, a mesterségek s iparüzlet gyakorlata pedig a következő adatokat mutatjaRégibb időszakról a kecskeméti zsidók között csak háromnemü üzlet mutatkozott a kereskedésen kivül, úgymint: ablaküvegező, pipák upakozó, és szobafestő, később olyatén iparüzletet gyakorlott némelyik, melynek czéhe nem lévén, sőt hasonnemü üzlet a városban sem létezvén, akadályokat nem tapasztalhattak; miután pedig az 1840-ik évi 29-ik törvény 2-ik §-a számukra korlátnélküli iparjogot biztosított, czéhes mesterségek tanulására is vállalkoztak. 1841-ik évben Csillag Márton a helybeni izraeliták egyik vagyonosbika, József fiát tímár mesterségre kiképeztetni kívánván, a helybeni timár czéh által elutasittatott, azért mert a czéhprivilégium 1. czikke csak törvényesen bevett vallásúakat enged mesterinasokul felvétetni; Pest megye közgyűlése azonban 1841. évi Mártius 26-án 1369. szám alatt Csillag Márton folyamodására ez ügyben azt határozta: hogy miután az 1840: 29. t. cz. 2. §-a a zsidó mesterembereket csak abban korlátozza, hogy mesterségüket saját vallásukon levő segédekkel űzhetik, de abban hogy gyermekeiket keresztény mestereknél képeztethessék, nem