Hornyik János: A kecskeméti zsidók története - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 2. (Gyula, 1988 [!1990])

Hornyik János: A kecskeméti zsidók története

vidéki engedély nélküli úgynevezett csavargó, idegen zsidók vég­leges kitiltása nem eszközölhetett. Kevés híján kilencz évig tar­tottak még Kecskeméten a zsidóügyi bonyodalmak, míg végre 1820-ik évben a városi tanács által a városból kitiltott és foly­tonos üldöztetés alatt álló zsidók herczeg Koháry Ferencz magyar királyi fókanczellárhoz, mint a város hatalmas földesurához fo­lyamodván, a városban meghagyattatásukért esedeztek: a herczeg e folyamodványt uradalmi főkormányzójának oly utasítással adatta ki, hogy annak tárgya mint földesúri meghatalmazott elnöksége alatt, a városi tanáccsal közösen helyben tartandó úri törvény­széken, minden körülmények tökéletes megfontolásával mind a vá­ros javára, mind a helybeni zsidóság állapotára méltó tekintet­tel, a felsőbbségi rendeletek iránt tartozó figyelemmel, de a fo­lyamqdók által.az uradalom részére felajánlott dijak félretételé­vel, igazság szerint intéztessék el, az eredmény pedig jóváha­gyás végett terjesztessék fel. Az 182ü-ik évi November 8-án megtartott közös úri törvényszé­ken a városi tanács előterjesztette: hogy a kecskeméti zsidók há­rom rendbe osztályozandók, úgymint: 1. az első osztályba tartoznak, kiket az 1791. é. 38. törvény a városban talált, annál fogva kérdés alá sem jöhetnek; 2. a második osztályba sorozandók azok, kik azóta időnként a lakosok javára kiskereskedés végett az állandó ben tartózkodás jo­gát a városi tanácstól megnyerték, vagyis türelmezettek. E két osztálybeliek .a város pecsété alatt kiadott Írásbeli engedéllyel vannak ellátva, s ezeknek a lakosok házaikat korlátozás nélkül bérbe is adhatják. 3. a harmadik osztályt azok képezik, kik az időnkénti összeírá­sok és vizsgálatok•alkalmával a városban találtattak, és még ak­kor kiparancsoltattak s kevés időre egyik-másik községbe magukat el is .vonták, vagy pedig szolgálat és házasodás ürügye alatt itt 1appangottak, ezek tehát a városban állandó lakást magoknak nem tulajdonithatnak, ugyanazért mivel különben is mindannyian élhe­tetleneknek és a lakosokra nézve ártalmas csavargóknak ismertet­tek, a városból kiutasittattak. Jelen intézkedés tárgyával harmadik osztálybeliek vétetvén fel, irányukban általános elvül megállapittatott : hogy a helybe­li zsidó község elöljáróinak jelenlétekben és meghallgatásuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom