Hornyik János: A kecskeméti zsidók története - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 2. (Gyula, 1988 [!1990])

Hornyik János: A kecskeméti zsidók története

ra vállalkozott, kérte az illetőket, hogy munkájához részletes 2 a íjatokat szolgáltatni szíveskedjenek. Bokros elfoglaltságom miatt ama szép vállalat előmozdításához nem járulhattam; most azonban két irányban kívánok parányi körömhöz képest szolgálatot tenni: elsősorban, hogy mézes vallású kecskeméti polgártársaim viszonyait, betelepedésük óta történeti hűséggel megírjam: azután, helyi vázlattal a magyar zsidók történetéhez némi részletes adatokkal járuljak. Mielőtt Kecskemét város történetének 5-ik kötete -talán- világot látna: szellőztessük annak egyik kiegészítő részét, a kecskeméti zsidók történetét.'' 1746 év előtt Kecskeméten egyetlenegy zsidó sem lakott, de még csak ideiglenesen sem tartózkodott. A török uralkodás ideje alatt van ugyan a város jegyzőkönyveiben többször említve, hogy midőn az adót fizetni, vagy a török tiszteknek ajándékokkal kedveskedni kellett, a pénzszűkében volt várost vagy török vagy zsidó kereskedők segítették fel; de ezek budaiak vagy szegediek voltak. Utóbb is említtetnek még zsidók, de nem űgy mint helybeliek: 1715-ik évben ugyanis az akkor nagyhírű és lengyel, török, németországi kereskedők által is nagy számban látogatott kecskeméti vásárok alkalmával a keresztény kalmárok azért folyamodtak a városi tanácshoz, hogy a zsidók elkülöníttessenek és sátoraiknak külön utczasorban felállítására köteleztessenek; de a városi tanács a kérelmet elutasította, tovább is szabadon hagyván a város a zsidókereskedőket a keresztény kalmárok között vegyesen, portékáik elárusításában. 1725-ik évben pedig a magyar királyi helytartótanács a zsidókat összeiratni rendelte; de ez is csak megemlítés a jegyzőkönyvben, mert akkor Kecskeméten zsidók még nem laktak. 1746. évig a zsidóknak Kecskeméten csak országos vásárok alkalmával átmenetileg volt szabad megfordulniuk; az országos vásár előtt három és utána következő három nap alatt pedig már csak venniük volt szabad: e hat nap levén arra kitűzve, hogy a lakosoktól bármiféle nyersterméket összevásárolhassanak. A városi hatóság azonban szükségesnek látta gondoskodni arról, hogy a nagymértékben előhaladó juh és birkatenyésztés folytán, a lakosok a nagymennyiségű nyersbőrt könnyebben értékesíthessék s