Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)

Kiskunfélegyháza feudális kori levéltárának ismertető leltára

tiók" vagy "relatiok" a közigazgatási iratok között. Minden fond esetében nem lehetett ilyen részletes tagolást alkalmazni, de ahol az iratok természete és egykori levéltári rendszere lehetővé tette, igyekeztünk a tárgyi egységek szintjéig megmutatni a fondok szerkezetét. KISKUNFÉLEGYHÁZA FEUDÁLIS KORI LEVÉLTÁRÁNAK ISMERTETŐ LELTÁRA V. 101. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS TANÁCSÁNAK IRATAI 1735-1048. 21,20 ifm Az igazgatás legfontosabb testületi szerve a tanács volt, mely politikai, gazdasági és jogszolgáltatási feladatokat végzett. Az egyes ügyköröket a tanács választott tagjai, a szenátorok látták el, de az ügyekben hozott határozatok minden esetben testületi döntés eredményeként születtek meg. A testület utasíthatta a referens szenátort a körülmények részletesebb feltárására, esetleg a döntés előtt az előadó mellett külön deputátust is küldhetett ki az ügy kivizsgálására, s arról jelentéstételre. A tanács üléseit a település első éveiben rendszertelenül tartotta, később a Oászkun Kerület rendeletére havonta legalább két alkalommal ülésezniük kellett, de ha az ügyek felszaporodtak, gyakrabban is. A fond levéltári tagolásában az alábbi rendszert alakítottuk ki: V. 101. A. Tanácsülési jegyzőkönyvek V. 101. 8. Közigazgatási iratok V. 101. c. Körlevelek, hirdetések V. 101. D. Összeírások V. 101. E. Örökvallások V. 101. F. Templom számadásai V. 101. G. Tanácstörvényszéki iratok V. 101. H. Sópénztár iratai V. 101. I. Militaris acták V. 101. 3. Árvák iratai V. 101. K. Kórház számadásai Az iratok fizikai állapotáról s a részletes szervezeti tudnivalókról, a forrásértékről az egyes állagoknál szólunk.