Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)
Előszó
ELŐSZÓ Az elmúlt két évtized sarán fenntartónk, a Bács-Kiskun Megyei Tanács sok tekintetben hozzájárult ahhoz, hogy a Bács-Kiskun Megyei Levéltár is minél egyöntetűbben és minél magasabb szinten tudjon megfelelni feldolgozó, feltáró és tudományszervező munkájának, minél szélesebb kör számára tegye hozzáférhetőbbé az őrizetében lévő irategyüttesek szellemi értékeit, szolgálva ezzel mind az oktató-nevelő munkát, mind a közművelődési és igazgatási tevékenységet. Erre a segítségre megyénken belül különösen nagy szükség volt, mivel kulturális életünk ezen területe a többi megyéhez viszonyítva még feltűnőbben elmaradottnak bizonyult. A nagyobb tájegységek többsége az elmúlt évszázad alatt a folyamatos történeti feltárás és a levéltári anyag publikálása révén az országos történetírásban egyre nagyobb teret és hangsúlyt kapott. A Duna-Tisza közének története viszont egy-egy eseménytől eltekintve, nagyobbrészt csak a múlt században megírt történelmi munkák és forrásközlemények alapján bukkan fel a legfrissebb kiadványokban is. így a pótolni valónk rendkívül nagy. E téren az első lépéseket már megtettük. Immár másfél évtizedre tekint vissza a Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványmunkája. Ez idő alatt megjelent legújabb kori történelmünk két forradalmi időszakának egy-egy dokumentum-gyűjteménye, és hamarosan kézbe vehetjük az 134B-49-es forráskiadványunkat is. Ugyanakkor X. kötetéhez érkezett az a sorozatunk, amelynek nagyobbrészt tematikus szerkesztésében megjelent kötetei tanulmányokat és feldolgozásokat adtak közzé ezen országrésznyi terület múltjából. Mindkét sorozatunknak az a célja, hogy az intézmény őrizetében lévő történelmi forrásokat minél szélesebb körben tegyük ismertté, illetve az őrizetünkben lévő hatalmas forrásbázis alapján készült feldolgozások segítségével valamelyest csökkentsük a megye történetének kutatásában felgyülemlett súlyos adósságainkat. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy ezek a sorozatok az igazi "levéltári műfajok" közé tartoznak, olyan munkák, amelyeket mindenekelőtt a levéltárosok tudják legigényesebben és legkönnyebben elkészíteni. Megyénk történelmére vonatkozó páratlan kincset, illetve annak egy-egy részét így tudtuk az oktatás-nevelés, a közművelődés és az igazgatás számára hozzáférhetőbbé tenni. A sokoldalú levéltári munka több területe eddig kiszorult a fenti két sorozatból. Ezért vált szükségessé, hogy az országos levéltárakhoz és a legtöbb megyei levéltárhoz hasonlóan végre mi is legalább az első lépéseket megtegyük ezen hiányok pótlásának útján. Kétségtelen, hogy a levéltárosok egyik legfontosabb teendője a már feldolgozott irategyüttesek minél < szélesebb körben történő ismertetése, a kutatók ezirányú tájékoztatása. Új sorozatunk ezt a célt szolgálja. Első kötetében megyénk két igen jellegzetes városának feudális kori levéltáráról és történetének egy szeletéről kap az olvasó rendszerezett és elemző ismertetést. Ennek segítségével Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza története iránt érdeklődő történészek, egyetemi és főiskolai hallgatók, a művelődéstörténettel foglalkozók sokkal könnyebben tudnak tájékozódni, és elmélyültebben tudják megszervezni kutatásaikat. Annak reményében bocsátjuk útjára ezt a sorozatunkat, hogy az egyes kötetei által levéltári anyagunk újabb és újabb irategyütteséről több és részletesebb tájékoztatást tudunk nyújtani, mint amit az eddigi segédletek biztosítottak. Bízunk abban, hegy az egyes kötetek segíteni fogják szellemi és kulturális értékeink feltárását, és inspirálni fogják az ezek jobb megismerésére irányuló törekvéseket, kutatásokat. Szerkesztő
