Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)
A Jászkun Kerület társadalma és közigazgatása 1745-1848.
csak kolduljanak, akik nem tudják élelmüket más módon megszerezni. Minden helység külön névsort tartott saját koldusairól, s az idegenek koldulását szigorúan tiltotta''' 66 . A rendészeti tisztviselők közé sorolhatók a céhbiztosok is. A hármas kerület felhatalmazása alapján a céhbiztosok kinevezésének jogát a helységek elöljáróságai gyakorolták. A céhbiztosok feladatait Eperjessy Géza részletesen leírja, azoktól eltérés a kerületekben sem tapasztalható''' 67 . V. 3.2. Külterületi rendészet A városok bel- és külterületét rendszerint jól látható mesterséges vagy természeti képződmények választották el.Ezeken a jelképes kerítéseken több kaput hagytak, ahová strázsaházakat, vártaházakat építettek. Halason 1817-ben határozták el, hogy más városok példájára jó széles árokkal veszik körül a várost, pontosabban csak az északi, keleti és déli oldalát, mivel a nyugati oldalon természetes akadályként szolgált a tó. Az árkoláson 3 sorompós kapukat építettek, a 4. kapu pedig a tavon keresztül a sző168 lók közé vezető töltésre került . Félegyházán a városba vezető 4 országút mellé építették a strázsaházakat, ahol 2-2 strázsa háromnaponkénti váltás169 ban éjjel-nappal felvigyázott az utazókra . Kunhegyesen nemcsak az éjjelnappal vigyázó strázsák ügyeltek a vártaházakban, hanem esténként a tizedbírák is, sőt a bíróság köteles volt heti 1-2 alkalommal ellenőrizni az utasokat és egyben a vártaház őrségét is 170 . A helységek határában, pusztáin a mezei hadnagyok pusztagazdák, pusztázó hadnagyok, mezei biztosok, pusztai inspectorok és a pusztai csendbiztosok óvták a közbiztonságot. Ugyancsak a határban vigyázott a csőszök népes serege. A "külső bátorság", vagyis a határterületek közbiztonságának megőrzésében a helységek szorosan együttműködtek a kerületek mezei biztosaival és mezei hadnagyaival. A vármegyézések alkalmával a kerületi hadnagy s a mellé a helységekből kirendelt hadnagyok és lakosok fegyveres csapata járta a pusztákat, és ellenőrizte az utazókat és a pásztorokat. Nyárra a helységek mezei hadnagyokat alkalmaztak, élükün a mezei biztossal. Nagyobb üldözések esetén a szomszédos megyékkel is együttműködtek. Azokban a nagyobb helységekben, ahol 2 hadnagy^alkalmazását engedélyezte a hármaskerület, az egyik hadnagy álandóan a határban tartózkodott, s a mellé rendelt lakosokkal vizsgálták a csárdákat, ellenőrizték az utazókat és a
