Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)

A Jászkun Kerület társadalma és közigazgatása 1745-1848.

szervezeti felépítést követelt, s nagy áttekintő képességet az irányítást végzőktől. Ezért különösen jelentős a XIX. században kiépített political inspectori hálózat, mely az egymástól különálló ágazatokat összefogta, s az egységes áttekintést és irányítást kerületi szinten is lehetővé tette. V. 3.1. Belterületi rendészet Valamennyi helységben választottak a helység nagyságától függően 1 vagy 2 hadnagyot és tizedeseket. A belterület rendjére ügyeltek a polgárok vagy kisbírák, vakterok és tornyosok is. A felsoroltak valamennyien a konvenció­ra felvettek közé tartoztak, s hozzájuk csatlakoztak még azok akik éves kon­venció nélkül, mintegy közmunkaként segítették a rendfenntartás közegeit. A közgyűlés 1797-ben a helységeket három osztályba sorolta, s osztályonként 145 megszabta a konvencióra alkalmazottak számát Az első osztályba tartozott: Berény, Árokszállás, Halas, Félegyháza és Karcag, ahol 2 hadnagyot, 3 polgárt, 3 vaktert - kivétel Berény, ahol 4 vak­tert - és 2 tornyost alkalmazhattak. A második osztályba tartozott: Apáti, Fényszaru, Ladány, Alsó Szt. György, Kisújszállás, Túrkeve, Madaras, Kunhe­gyes, Kunszentmárton, Szabadszállás, Fülöpszállás, Majsa, Dorozsma és Lachá­za, ezeken a helyeken 1 hadnagyot, 2 polgárt, 2 vaktert és 2 tornyost alkal­mazhattak. S végül Jákóhalmának, Kisérnek, Dósának, Mihályteleknek és Felső Szt. Györgynek 1 hadnagyot, 2 polgárt és 2 vaktert engedélyeztek. Tizedes minden helységben annyi lehetett, ahány tized volt, s ahol addig már voltak pusztabírák, azokat is meghagyták. Ugyanígy osztályonként változtak a fize­tések, de kerületenként is eltértek egymástól. A Nagykunságban a hadnagyok egyenlően 15 Ft-ot és lovaiknak egy részre 5 köböl abrakot, valamint napi 1 porció szénát kaptak. A Kiskunságban: Félegy­házán, Halason és Kunszentmiklóson 20 Ft, a többi kiskun helyen 15 Ft és széna porció volt a hadnagyok járandósága. A Jászságban még magasabb fizeté­seket állapítottak meg. Berényben a hadnagy 25 Ft-ot és 24 kila zabot ka­pott, Árokszálláson csak 25 Ft-ot, Apátiban 20 Ft-ot, Alsó Szt. Györgyön és Ladányban 15 Ft-ot, Fényszarun pedig 12 Ft-ot és 16 kila zabot. A polgárok fizetése a Jászságban egyenlő volt a hadnagyokéval, a Kiskunságban minde­nütt 5 Ft-tal kevesebb, míg a Nagykunságban a nagyobb helyeken 10, a kisebb helyeken 5 Ft-tal kevesebb. A vakterok konvenciójába mindenütt beletarto­zott a készpénz mellett a búza és ruha járandóság, a tornyosoknál szin­tén 146 . Az összegek időnként változtak, de az arányok a későbbiekben is meg­maradtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom