Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)
A Jászkun Kerület társadalma és közigazgatása 1745-1848.
A hivatali apparatus működését, s a helységek igazgatását népes konvenciós személyzet segítette. Ide tartoztak a kocsisok, gazdasszonyok, szénakötözők, és a rendészeti igazgatás legtöbb közreműködője. Bérüket a tanács önállóan határozta meg. Kinevezésükbe általába nem szólt bele a kerület, csupán számbeli szaporításukat igyekezett időnként visszafogni. V. RENDÉSZETI IGAZGATÁS V. 1. A űászkun Kerület szerepe a rendészeti igazgatásban A hármas kerület elsősorban a rendészet elvi irányítását végezte. A végrehajtás apparátusa az egyes kerületekben és a helységekben működött. A közigazgatási szervezethez hasonlóan a rendészeti igazgatás is három lépcsőben valósult meg. A legfelső lépcsőt a hármas kerület közgyűlésének rendészeti intézkedései és magisztrátusának rendészeti szervei képezték. A középső lépcsőn az egyes kerületek közgyűlése, illetve magisztrátusa, legalul mintegy az alapot képezve a szélesen elterülő és szerteágazó helységenkénti rendészeti igazgatás szervei találhatók. Az udvar és a kormányszervek intézkedései a nádor és a főkapitány közvetítésével, a végrehajtás módjaira tett utasításaival, javaslataival kiegészítve jutottak el a generális congregatióhoz. A közgyűléseken visszatérő napirendként szerepelt a rendészet helyzete. A helységenként, meghatározott időszakonként beadott jelentések alapján döntöttek a rendészetet érintő határozatok meghozásáról. A közgyűlés hatáskörébe tartozott a végrehajtó szervezet módosítása, illetve új rendészeti szervek létrehozása. A konkrét rendészeti ellenőrzés és irányítás egy magisztrátusbeli esküdt irányítása alatt állt. A hármas kerületnél alkalmazott 3 kerületi hajdú és a castellanus vagy háznagy irányítása is közvetlenül hozzá tartozott. A castellanus feladatait a nádori főkapitány kérésére részletesen 1818ban dolgozta ki a közgyűlés 141 . Legfőbb feladata a kerületek közös házainak gondozása volt. Kinevezése után leltár szerint átvette a rábízott javakat s a továbbiakban ő gondoskodott őrzésükről, a házi eszközök tisztántartásáról és javíttatásáról. E gondnoki teendők mellett a törvényszéki hajdúkra és a postát hordó lovasokra is felügyelt. A castellanus híre nélkül sem a hajdúk, sem a kerület szolgálatában álló katonák nem hagyhatták el a várost. Munkájában rendészeti és gazdasági gondnoki teendők keveredtek, s inkább az
