Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)
A Jászkun Kerület társadalma és közigazgatása 1745-1848.
Választás alá nem kerülő táblabírákra is jelentős feladatok hárultak. Ök nem konkrét hivatalok élén álltak, hanem eseti megbízás alapján mint delegáltak vettek részt az ügyek kivizsgálásában. Egyes kérdések közgyűlési tárgyalása előtt javaslatokat készítettek, látogatták a helységeket, választások alkalmával a tanácsok ülésein elnököltek, valamint akkor, ha ott fontos, a szélesebb közönséget érintő ügyeket tárgyaltak. Részt vettek a jogszolgáltatási tevékenységben is. A konkrét hivataloktól független kerületi tisztek között felosztották a helységeket, s egy-egy tiszt, illetve asszeszszor így különös figyelemmel kisérhette azok belső életét. Rendszerint a felügyelete alá tartozó község valamelyikében lakott, így értesülései is közvetlenebbek voltak. Példaként idézzük az 1774-es felosztást 77 : n e V felügyeletére bízott helység Jurassor Paróczai András Jurassor Petes Antal Jurassor Makó Lőrinc Jurassor Veres Ferenc Jurassor Jászai Mihály Jurassor Hampel József Jurassor Halász Pál comissario: Bozóki András kiskun kapitány: Herpay Mihály Jászladány, Jászalsószentgyörgy, Jászkisér, Mihálytelek Jászberény, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru Jászapáti, Jászárokszállás, Jászdózsa, Jászjákóhalma Kisújszállás, Túrkeve Karcag, Madaras, Kunhegyes Félegyháza, Majsa, Dorozsma Fülöpszállás, Szabadszállás, Kunszentmiklós, Lacháza Kunszentmárton Halas A kinevezett és választott tisztségviselők egyaránt adómentességet élveztek, s ezt bárhogy szerették volna a jászkun polgárok, nem tudták eltöröltetni. Az adómentesség mellett meghatározott összegű fizetést is kaptak, kivéve a honorárius tiszteket, de az adómentesség őket is megillette. A hivatali apparátus működését segítették a különböző szakalkalmazottak és szolgák, őket meghatározott időre és konvencióra fogadták. Jelentőségénél fogva kiemelkedett a kerületi orvos, akit 1769-től alkalmaztak, az erdő inspector, akit 1013-ig alkalmaztak, és a kerületi komisszárius. A szolgák és egyéb kisegítő személyzet létszáma és összetétele változó volt, s a kerületi rendészeti alkalmazottak száma is szükség szerint vál-
