Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)
A Jászkun Kerület társadalma és közigazgatása 1745-1848.
bánt, tárnokmestert és a királyi kincstári elnököt, akik meg is ígérték tá74 irogatásukat . Az országgyűlés két táblája közötti viták tisztázódására azonban nem maradt idő, az országgyűlés bezárult. Az igazgatási szervezet maradt a régiben, változást csak az 1848-as szabadságharc eredményezett. A Jászkun Kerület élén álló magisztrátus tehát időszakunkban a következőkből állt: kinevezett fő és alkapitány, választott 1 fő és 2 aljegyző, 1 levéltárnok, 3 pénztárnok, 1 fő és alügyész és 1 számvevő. A három pénztárnok közül egyik a generális perceptor, másik a generális domesticus perceptor, a harmadik pedig a particularis kasszák perceptora volt 73 . Amint már említettük is, a tanácsok minden tisztségre 6-6 főt jelültek. Megvizsgáltuk a kiskunhalasi tanács által jelöltek listáját 1790-től 1840-ig . Amint az táblázatunkból is kiderül, az 50 év alatt alig fordult elő új név. Egyes személyek évtizedekig viselték hol ezt, hol azt a hivatalt. Részben tehát maguk a tanácsok is elősegítették jelölésükkel a hivatalok szinte örökletessé válását, hiszen mint ezt az l-es táblázat is tükrözi, volt olyan személy, akit a halasi tanács 27-szer jelölt különböző kerületi hivatalra. A vizsgált 50 évben összesen 155 főt jelöltek a halasiak, s ezek közül csupán 27 személy neve fordult elő egyszer, a többieket legalább kétszer vagy annál többször jelölték. A 2-es számú táblázat ugyanannak a listának a felhasználásával készült, s bemutatja, hogy egyes családokban mennyire örökletessé vált a tisztségviselés. A 3-as táblázattal pedig a leggyakrabban jelölt személyek esetében mutatjuk be azt, hogy az illető személyt melyik évben milyen tisztségre jelölték.
