Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)

Kiskunfélegyháza feudális kori levéltárának ismertető leltára

6 füzet Földosztó és nádváltság lajstromok 1347-1848. /160./ 1847-1343. 1 füzet A város majorkodásának lajstroma 1029-1830. 1829-1830. /151./ V. 104. KISKUNFÉLEGYHÁZA PERCEPTORI HIVATALÁNAK IRATAI 1747-1848/1861./ 1,33 ifm Kiskunfélegyházán 1770-ben állították fel a perceptori hivatalt a másodbírói hivataltól történő leválasztással. Élén választott tisztségviselő, a quanti perceptor állt. 1770-ben megszabott kötelességei: a quantumot, a lecticát, a katonaállítással kapcsolatos költségeket beszedje, a beszállásolt és átvonuló katonaság élelméről gondoskodjon, a házakat ellenőrizze, hogy a csavargók be ne telepedhessenek, figyelemmel kísérje, hogy adója megfizetése nélkül senki ne távozhasson a helységből. 1792-ben a Oászkun Kerület ismét megszabta feladatait: évenként készítsen számadást, az insurrectionális pénzt szedje, s felhatalmazták az adófizetéssel elmaradók ellen végrehajtás foganatosítására. A quanti perceptornak négyféle kasszát kellett kezelni, melyek a quantum beszedéséből, a lecticából, a szablyapénzből és az árendás puszták bérleti díjának beszedéséből keletkeztek. A helység két fő adónemet, hadi- és háziadót fizetett. A háziadóból fizették a kerületi tisztviselőket a szolgákat; s ebből a forrásból, származott a jászok és a kunok főbírájának, a nádornak, tiszteletdíja is. Ez évenként 3000 arany volt. A három kerületnek közös insurrectionális pénztára is volt, ahová az egyes helységekben beszedett szablyapénzt fizették, hogy szükség esetén az insurrectio gyorsan és kevesebb költséggel mehessen végbe. A harmadik közös pénztár a hármaskerület oeconomicus pénztára volt. Ide a redempció alkalmával közösen megváltott Páka és Mérges puszták jövedelmét fizették be a helységek, s egyben ez fedezte a kerületi tisztségviselők napidíjait, a forspontokat, és szükség esetén innen kaptak segélyeket a lakosok. A hadiadó a kerületek hadi pénztárába folyt. A Jászkunság összesen 125 palatinális porta után fizette a hadiadót. Az adókivetés a közgyűlésben