Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
TANULMÁNY - Háborús károk, újjáépítés
tatlan kiesést jelentett. Az akadályok végleges kiküszöböléséig igyekezett a város a Dunántúllal való összeköttetés fenntartására ideiglenes megoldásokat találni. Ilyen, egészen rövid ideig tartó kisegítő megoldás volt az orosz parancsnokságtól kapott uszály- híd, amelyet a nyitási helynél 60 méter szélesre bővítettek, és 1945. május végén adtak át a forgalomnak. A város az uszályhidat csak két hónapig használhatta, utána le kellett bontani. Az orosz katonai pontonhídra sem lehetett számítani, mert azt többször is szétszedték. Ilyen körülmények között a város vezetése a legcélszerűbb megoldásnak a forgalom komppal történő lebonyolítását találta. A komp létesítését és fenntartását a Bajai Hajózási és Kereskedelmi Szövetkezet vállalta el. A szövetkezet 1946. március 10-e óta naponta több rendszeres átkelési járatot tart fenn. A megoldás csak helyi jelentőségű, nem pótolja a Duna-hidat, amely egész országrészek forgalmát bonyolította le. A híd helyreállítása érdekében a város vezetői felterjesztést intéztek a kormányhatósághoz.'21 A felterjesztés nem maradt visszhang nélkül, mert a polgár- mester 1946. decemberi jelentése szerint Gerő Ernő kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a déli összekötő vasúti híd felavatása alkalmával elmondott beszédében ígéretet tett arra, hogy 3 év múlva sor kerül a bajai Duna-híd felépítésére. Jóllehet ez igen távoli időpont, jegyezte meg a polgármester, mégis a városnak örülnie kell, mert a híd kormányprogramponttá vált.121 122 A közlekedésügyi miniszter leiratát, amely a bajai Duna-híd építését határozottan megígérte a hároméves terv keretében, 1947 júniusának végén kapta meg a város vezetése. A bajai híd vasúti és közúti híd is lesz egyben. Előmunkálatai ekkor már folytak.123 Babies Józsefnek a belügyminiszterhez küldött 1948. január 13-i jelentése szerint a szorosabb értelemben vett újjáépítés a városban a hároméves terv keretében a következő feladatokat jelenti: Egy és kétszobás sorházak építését, a városi közkórház további 121 MNL BK.ML XXI. 501. Th. biz. ir. sz. n./Kig. 1946. 46. kgy. jkvi szám 122 Uo. 20/2. Kig. 1946. 123 Uo. sz. n./Kig. 1947. 63
