Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Személynévmutató
Mezőgazdasági ismeretterjesztéssel, szakpropagandával foglalkozott. Nevéhez fűződik a Kertbarát Mozgalom országos szervezése.; 48, 54, 78, 146, 242, 245, 251, 256, 260, 296, 298, 301, 304, 310, 318, 320, 327, 334, 335, 336, 531, 548, 550, 552, 554, 558, 560, 563 Fehérvári Sándor (?-?): gazda (25 holdas 1948-ban); 299 Fischer Gyula, dr. (Hercegszőllős, 1893. március 5. - Budapest, 1967. június 22.): jogász. A Tanácsköztársaság idején köz- igazgatási szolgálatot teljesített Baranya vármegyében. A pécsi tudományegyetemen fejezte be jogi tanulmányait, majd pénzügyi fogalmazó lett. A proletárdiktatúra alatti magatartásáért 1924-ben büntető eljárást indítottak ellene, bizonyítékok hiányában felmentették, de a köz- szolgálatból elbocsátották. Ezután jogtudományból doktorált és Pécsett ügy- védkedett. A Függetlenségi Front keretében részt vett a pécsi ellenállási mozgalomban. 1944-ben behívták katonának, egy munkaszolgálatos század parancsnoka lett. Innen megszökött, Budapesten bujkált, majd visszatért Pécsre 1945- ben, ahol belépett az MKP-ba. Megszervezte a pécsi népügyészséget és népbíróságot; népügyészként dolgozott. 1946- tól a Belügyminisztériumban miniszteri osztályfőnök, 1948-tól a Pénzügyminisztérium elnöki főosztályának vezetője volt. Századparancsnoki beosztására hivatkozva kizárták az MDP-ből (1949), jogtanácsosi munkakörbe helyezték, majd elbocsátották. 1955-ig, rehabilitálásáig fizikai munkásként dolgozott. 1955-ben jogtanácsosként helyezkedett el. 1957-től 1960-ig, nyugdíjazásáig a Legfőbb Ügyészségnél főosztályvezető ügyész volt.; 578 Fodor László, dr. (?-?): közkórházi főorvos. 1946-1969 között a Bajai Közkórház belosztályának vezetője.; 108, 406 G Garai Béla (Pécs, 1889. május 30. - Székesfehérvár, 1957. augusztus 2.): esperes-plébános, apát. Gimnáziumi tanulmányait 1899-1907 közt a pécsi cisztercieknél, a teológiát Kalocsán végezte, 1911-ben szentelték pappá. Káplánkodott Szenttamáson, Temerinben, 1914-től Óbecsén. 1920-ban Jánoshalmára helyezik. 1924-től Akasztón, 1938-tól Baján plébános. Baja-Mártonszállás plébánosa 1938-1944, a bajai Belvárosi plébánia esperes-plébánosa 1944-1955 között. 1945. augusztus 2. - október 26. között internálták. A bajai kerület esperesi megbízatását 1945. április 16-án, a Szent Mártonról nevezett Felső-Adorjáni apáti címet 1945. december 11-én kapta.; 46, 321, 329, 337 Gellei Albert (?-?): fogalmazó; 59 Gellért Viktória; Gmáze (?-?): gép- és gyorsíró. Ilyen minőségében dolgozott a bajai Polgármesteri Hivatalban 1948- 1949-ben.; 242, 246, 271, 277, 283, 300, 310, 333, 335, 337, 552, 554, 579 Gergity József (?-?): gazda (11 holdas 1948-ban); 299 Gerstenmayer Péter (?-?): gazda (12 holdas 1948-ban); 299 Gerő Ernő; Singer (Tergebec, 1898. július 8. - Budapest, 1980. március 12.): politikus, közgazdász, az MTA tiszteletbeli tagja (1949-1957). A Komintern 1943. évi feloszlatása után propagandamunkát végzett, a moszkvai Kossuth Rádió munkatársaként. 1944. november 5-én tért vissza Magyarországra. Parlamenti képviselő (1944-1957). A Nemzeti Főtanács tagja (1945. január-május). Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter (1945. május 11. - november 11.), közlekedésügyi miniszter (1945. november 15. 618
