Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Régi kifejezések, fogalmak, elnevezések, hivatalok
bankjegy halmozódott fel. A magyar kormány közbelépésére a szovjet hadsereg később már kisebb címletű bankjegyeket hozott forgalomba. Táblás gazdálkodás: Nagy területen folytatott monokultúrás mezőgazdasági termelés, főleg gabonafélék (búza, kukorica, stb.) termelését jelenti. Rövid távon gazdasági haszonnal kecsegtet, megfelelő technikai háttér esetén gyors művelést tesz lehetővé, jelentősebb szaktudást nem igényel. Hátránya a defláció és az erózió, a biodiverzitás csökkenése. Baján 1948-ban alakult egy földmí- ves-szövetkezet, amely már az alakulás évében 80 kát. holdon folytatott táblás gazdálkodást. A szövetkezet 1949-ben már 173 kát. holdra kívánta kiterjeszteni a táblás gazdálkodást, ennek keretében gabonát kívánt termelni. Termelési bizottság(ok) (községi): A 30 300/1945. FM sz. rend. (MK 1945. II. 18. 5. sz.) 1945. január 23-i hatállyal rendelte el megalakításukat. Közvetlen felügyeletüket a gazdasági felügyelők látták el. A rendelet végrehajtásáért thj. városokban a polgármesterek voltak a felelősek. Ügykörükbe tartozott a mező- gazdasági termelés zavartalanságának biztosítása, színvonalának emelése, gondoskodás valamennyi földterület megműveléséről, a rendelkezésükre álló munkaerő és erőforrások megfelelő szétosztása stb. A termelési bizottságok, mint néphatalmi szervek munkájában a fenti rendelet értelmében részt vettek az MNFF-be tömörült pártok képviselői (a nemzeti bizottságok javaslata alapján), a községi elöljáróságok gazdasági alkalmazottai, a mezőgazdasági bizottságok, a gazdák és a munkások képviselői. A 22 500/1945. FM sz. rend. (MK 1945. VIII. 26. 111. sz.) a termelési bizottságok ügyköre tovább bővült. Működésük során a termelési bizottságok közhivatali teendőket láttak el. Rendelkezéseiket a gazdák kötelesek voltak végrehajtani. Ez a rendelet több fokúvá tette a termelési bizottságok rendszerét, amennyiben községi, városi, járási és megyei termelési bizottságokat hozott létre. Tagjaik száma hétnél több nem lehetett. Elnököt maguk közül választottak egy évre. Később a 4600/1946. ME sz. rend. (MK 1946. V. 11. 106. sz.) értelmében a termelési bizottságok kiegészültek a hegyközségi elnökkel és a hegybíróval. Az 50 353/1946. XIII. a PM sz. (MK 1946. II. 8. 32. sz.), a 12 150/1945. ME sz. (MK 1945. XII. 21. 206. sz.) rend. végrehajtási utasítása a termelési bizottságoknak a dohány kötelező termesztésének szabályozásával, a termesztés szervezésével kapcsolatos teendői felől intézkedett. A termelési bizottságok ügyköre 1949 tavaszán a mezőgazdasági igazgatóságok felállításakor leszűkült. A 2610/1949. Korm. sz. rend. (MK 1949. III. 23. 63-64. sz.) nyomán kibocsátott 10 427/1949. FM sz. rend. (MK 1949. IV. 3. 73. sz.) ügykörüket a mezőgazdasági igazgatóságokra ruházta. A termelési bizottságok a 16 025/1950. FM sz. rend. (MK 1950. III. 29. 42. sz.) értelmében szűntek meg. Torokgyulladás angina: A torok és a garat gyakori, gyulladásos megbetegedése. Torokszárazság, kaparó érzés, (különösen nyeléskor) fájdalom kíséri. Törvényhatósági bizottság (thj. városi): A törvényhatósági bizottság a thj. város irányító testületi szerve, amely az 1886. évi XXI. te. és az 1929. évi XXX. te. alapján működött. Hatásköre és szervezete (beleértve bizottságait és a törvényhatósági kisgyűlést is) azonos volt a vármegyei törvényhatósági bizottságéval. Ugyanezt mondhatjuk el a közgyűlés hatásköréről és szervezetéről is. Közöttük az eltérések csak formai jellegűek, illetve a városnak a vármegyétől eltérő funkcióiból erednek. A thj. városi törvényhatósági bizottság szervezete: 607
