Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Személynévmutató
zottsági tag 1948-1949-ben. E tisztsége mellett 1949-ben még a kisgyűlésnek is tagja.; 55, 326, 495, 497 Rónay Amadé (?-?): kerületi biztos és tanácsfőnök, városi elöljáró. 1856-ban újvidéki kerületi biztos, később Bács- Bodrog vármegyei kerületi biztos és tanácsfőnök. 1858. május 19-től Baján a tanácsközségülések az ő elnöklete alatt folytak.; 28 Rózsa István (?-?): gazda (12 holdas 1948); 299 Rudnay Gyula (Pelsőc, 1878. január 9. - Budapest, 1957. január 4.): festő. Festői tanulmányait 1893-1894-ben az Iparművészeti Iskolában kezdte. 1895— 1902 között Hollósy Simon müncheni szabadiskolájában, nyaranta pedig a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1904-1905-ben egy-egy évet Rómában és Párizsban töltött. 1910-ben Pestre költözött, és Pásztor János társaságában kiállítással mutatkozott be a Párizsi nagyáruház Lotz-termében. 1913. évi műcsarnoki tárlata már kiforrott egyéniségnek, a klasszikus és a nemzeti hagyományok ötvözőjének mutatja. (Krumplihámozó', Pihenő hegedűs', Táncolok). Művészetének újabb korszaka Losonchoz kötődik, ahol az első világháború idején drámai képsorozatban jelenítette meg a nagy világégés áldozatait. (Menekülők; Öreg parasztpár', Szegény emberek stb.) Az 1920-1930-as években regényes hangulatú történeti életképek és kosztümös kompozíciók (Attila udvara', Szegénylegények', Bohémek) jellemzik munkáit. Tájábrázolásai (Erdő széle', Nagy- bábonyi táj) és portréi (Csipkekendős nő; Kalapos önarckép) aranyérmek sorát (Bécs, Genova, Barce-lona) szerezték meg számára. 1922-től 1952-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára. 1947- ben művésztelepet és népi festőiskolát szervezett Baján. 1948-ban Pro Arte-díjat, 1949-ben Kossuth-díjat, 1953-ban kiváló művészi címet kapott. Gyűjteményes kiállítása 1918-ban az Ernst Múzeumban, 1925-ben Milánóban, 1953-ban a Szép- művészeti Múzeumban volt. Rézkarcait is bemutató emlékkiállítását 1969-ben a MNG rendezte meg.; 80, 81, 82, 83, 87, 236, 397, 408, 430, 437, 446, 499, 518 S Simon István (?-?): törvényhatósági bizottsági tag. Törvényhatósági bizottsági tag 1949-ben.; 539 Slezák János (?-?): törvényhatósági bizottsági tag. Törvényhatósági bizottsági tag 1949-ben.; 539 Surányi István, dr. (?-?): ügyvéd, törvényhatósági bizottsági tag, közigazgatási bizottsági tag, polgármester. A főispán 1945. február 5-én polgármesterré nevezte ki, tisztségét május 12-ig töltötte be. A PDP tagja 1945-től. A PDP delegálta 1945. május 12-én Baja város törvényhatósági bizottságába rendes tagnak. Törvényhatósági bizottsági tag 1945- 1947-ben. A Bajai Közigazgatási Bizottságnak 1948. május 12-től tagja. Ugyanezen a napon a törvényhatósági bizottság a kisgyülés rendes tagjai közé is beválasztotta.; 29, 30, 49, 50, 354 SZ Szakasits Árpád (Budapest, 1888. december 6. — Budapest, 1965. május 3.): politikus, publicista, országgyűlési képviselő, köztársasági elnök. A német megszállás (1944. március 19.) után illegalitásba vonult, a Magyar Front egyik szervezője, az intézőbizottság elnöke. Az MSZDP főtitkára 1945-1948 között, és a Népszava főszerkesztője (1945. február- 1948. június). 1945. áprilistól parlamenti képviselő, szeptembertől az Országos Nemzeti Bizottság társelnöke. 1945. no632
