Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)

Mellékletek - Személynévmutató

Novák Ferenc (?-?): gazda (10 holdas 1948); 319, 321 P Pankovics Józsefné; Pankovits; sz.: Zsilinszki Ilona (Baja, 1919. december 25. - ): munkás, politikus. 1944-ben lé­pett be a Magyar Kommunista Pártba, később az MDP, majd az MSZMP tagja lett. A bajai MNDSZ egyik megszerve­zője volt a felszabadulás után. A bajai törvényhatósági bizottság és a kisgyű- lés tagja 1949-ben. 1948-1950 között a Magyar Nők Demokratikus Szervezete Bács-Bodrog vármegyei titkára volt. 1950-től a Bács-Kiskun megyei nőmoz­galmat vezette. Parlamenti képviselő­vé először 1949. május 15-én a Magyar Függetlenségi Népfront Pest-Pilis-Solt- Kiskun és Bács-Bodrog megyei választó- kerületében választották meg. 1949-1953 között országgyűlési képviselő. 1956. november 2-án az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Ideiglenes Intézőbizottsága tag­jává választották. 1958-ban Baján újra or­szággyűlési képviselőnek jelölte a város lakossága. 1958. november 16. és 1967. január 28. között a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei listájáról került be a törvényhozásba. 1968-1969-ben Bács-Kiskun Megye Tanácsa Végrehajtó Bizottság tagja, valamint a Magyar Nők Országos Tanácsa Bács-Kiskun Megyei Titkársága titkára.; 48, 531 Paskovszky (?-?): gárdaőrnagy. Baja szovjet városparancsnoka 1944. decem­ber 15-től.; 49, 218 Peterdi Andor (Sopornya, 1881. május 28. - Budapest, 1958. március 27.): köl­tő. Felesége Várnai Zseni költő, lánya Peterdi Mária író, műfordító. 1904-ben a Vígszínház színiiskolájában tanult. 1905-től újságíróként dolgozott. Verseit a Népszava és más baloldali lapok adták ki. Első kötete 1904-ben jelent meg. A szocialista költészet korai hazai képvi­selője. 1916-1918-ban a Petőfi Társaság tagja. A Tanácsköztársaság kikiáltását „A föld énekel” (1919) című kötetével köszöntötte. A fehérterror idején elhur­colták, a kivégzés elöl szökött meg. A két világháború között műkereskedő volt. A Rudnay-művésztelep művészeinek gyűj­teményes kiállítása 1949. február 6-án nyílt meg a városi múzeumban, ennek a kiállításnak egyik díszvendége volt.; 88 Petőfi Sándor; 1842-ig Petrovics (Kis­kőrös, 1823. január 1. - Fehéregyháza, 1849. július 31.): költő. 1841-1842-ben a pápai kollégium diákja. 1841-1844 kö­zött színészi pályával kísérletezett. 1844-ben Pestre utazott, és megmutatta verseit Vörösmarty Mihálynak, akinek a javaslatára a Nemzeti Kör segítségével megjelent „Versek” (1844) című kötete. 1844-1845-ben a Pesti Divatlap segéd- szerkesztője. 1845 tavaszán felvidéki utazást tett, élményeit „Úti jegyzetek” címmel az Életképek közölte. 1846-ban Pesten a Tízek Társaságának megalakí- tója. 1847-ben bensőséges barátságba kerül Arany Jánossal. 1848. március 15-én a márciusi ifjak egyike. Nemzetőr lett. Március 23-tól társszerkesztője az Életképeknek. Júniusban sikertelen kí­sérletet tett a szabadszállási képviselői mandátum megszerzésére. Tagja volt az Egyenlőségi Társulatnak. 1848 végén je­lentkezett katonának. 1849. januárjától Bem József csapataihoz kérette magát. Bem segédtisztjévé, később őrnaggyá nevezte ki. Részt vett az erdélyi téli és tavaszi hadjárat több csatájában. A se­gesvári csatában tűnt el.; 444 Pető Mihály (?-?): gazda (8 holdas 1948); 299, 307 Pék László (?-?): politikus, nemzeti bizottsági tag, törvényhatósági bizott­sági tag, közigazgatási bizottsági tag. 1944. október 21-től a 11-es bizottság 629

Next

/
Oldalképek
Tartalom