Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Régi kifejezések, fogalmak, elnevezések, hivatalok
Győrffy István Kollégium diákjai alapították, az MKP és a Nemzeti Parasztpárt támogatásával. Pedagógiai felfogása az ifjúsági önkormányzat, valamint a demokratikus és a szocialista átalakulásban való aktív részvétel nevelő erején nyugodott. Egy párthatározat 1948-ban feltárta a mozgalomban tapasztalható ideológiai és pedagógiai hiányosságokat, torzulásokat. 1949-ben az állami és a különféle társadalmi szervek által fenntartott diákotthonok egyesítésekor a mozgalom által létesített kollégiumokat beolvasztották az egységes, államilag fenntartott és irányított diákotthonok rendszerébe. A bajai Rudnay Szabadakadémia növendékeit 1947-ben a Tóth Kálmán Kaszinó helyiségeiben újonnan létesített Tóth Kálmán Népi Kollégiumban helyezték el. A kollégiumot a NEKOSZ létesítette és tartotta fenn. Országos Gyermekvédő Liga (OGYL): Jótékonysági szervezet volt 1906-1950 között Magyarországon. 1906. február 25-én tartotta alakuló közgyűlését, amelyen legfontosabb célját a következőképpen foglalták össze: „elsősorban egy akkora országos gyermekvédelmi alap létesítése, hogy annak kamatjövedelméből a társadalmi gyermekvédelem összes anyagi szükségletei fedezhetők legyenek.” Célja volt továbbá a gyermek- védelem minden ágának felkarolása és hathatós támogatása. Az első világháború után a hadiárvák gondozását végezte, 1920-1930 között a rászoruló gyermekek csoportjainak külföldi üdültetését szervezte. 1939. április 18-án a Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesülettel, 1942-ben a Szegedi Jótékony Egylettel fuzionált. Ettől kezdve a hivatalos ne-ve: Országos Gyermekvédő Liga és Gyermekszanatórium Egyesület lett. 1943-tól már csak a 12 évnél fiatalabb, legyengült szervezetű gyermekek gondozására ösz- szpontosította erőit. 1944-1946 között a gyermek és ifjúsági tömegek puszta életben tartása is csak jelentős, sokoldalú nemzetközi segélyakciók és a társadalmi szolidaritás végső tartalékainak mozgósításával volt biztosítható. Ettől kezdve a Liga egyrészt erején felüli munkát végzett - minimális eredménnyel -, másrészt megindult ezen munka eredményeinek politikai kisajátítása. Ennek következménye lett a szervezet betiltása is. 1947-ben azonban a belügyminiszter újra engedélyezte a működését. A bajai városvezetés 1947 áprilisában tárgyalásokat kezdett a Ligával, hogy a lőkerti erdei iskola és gyermek tüdőbeteg-szanatórium újra megkezdhesse a működését. Ehhez a Ligával folytatott tárgyalástól remélt támogatást. A Ligát 1950. április 11-én államosították és elkezdték vagyona felosztását. Országos Közegészségügyi Intézet (OKI): Felállításáról az 1925. évi XXXI. te. rendelkezett. Az intézet a Rockefeller Alapítvány segítségével jött létre. Működését 1927. július 1-jén kezdte meg. Feladata a közegészségügyi tudomány gyakorlati alkalmazásának előmozdítása, a fertőző betegségek elleni védekezés irányítása, a közegészségügyi hatóságok támogatása és közreműködés a közegészségügyi személyzet, különösen a tisztiorvosi kar megfelelő kiképzésében. Az OKI indította meg a tisztiorvosképzést, a védőnő- és községi ápolónőképzést, a községi orvosok továbbképzését. Az intézet a vizek, élelmiszerek bakteriológiai vizsgálata, a gyógyszerek törzskönyvezése mellett hatósági, igazgatási funkciót is ellátott. A betegségek gyors és megbízható felismerése céljából korszerű járványügyi megfigyelő szolgálatot, fiókállomások hálózatát hozta létre. Biztosította a különböző oltóanyagok termelését és megszervezte a védőoltások széles körű bevezetését. Irányította a közegészségügyi, járványügyi, egészségvédelmi, anya- és csecsemővédelmi, társadalom-egészségügyi feladatokat, a 599
