Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)

Mellékletek - Régi kifejezések, fogalmak, elnevezések, hivatalok

háború folyamán ugyancsak antifasiszta alapon létrejött Magyar Front helyébe lépett. Teljes neve: Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF) volt. Az egyesülés elfogadta a kommunisták programját, kíméletlen harcot hirdetett a fasiszták ellen; széles körű földreformot, a kőolajforrások és bányák államosítását, demokratikus külpolitikát követelt. Az 1945. évi választások után, a jobboldal megerősödésével már nem töltötte be kezdeti célkitűzését, és lassan elsorvadt. Az 1949. évi választások előtt az MDP kezdeményezésére új Függetlenségi Front jött létre az MDP, a Parasztpárt és a tömegszervezetek részvételével. Programja a dolgozó tömegek mozgósítása volt a béke megvédésére, a szocializmus építésének megindítására. Feladatát csak kampányszerűen, a választások idején töltötte be. 1954 őszén helyébe a Hazafias Népfront lépett.

Gazdajegyző(k): Az 580/1948. Korm. számú rendelet (MK 1948. I. 20. 15. sz.) és a 100 500/1948 FM számú rendelet (MK 1948. IV. 8. 77. sz.) intézkedett a gazdajegyző(k) alkalmazásáról. A gazdajegyzőik) a földművelésügyi igazgatás és szakszolgálat helyi - alsó fokú a földművelésügyi miniszter főhatósága alá tartozó szervei voltak. Működésük felett a felügyeletet, irányítást, ellenőrzést a járási gazdasági felügyelők útján a Vármegyei Gazdasági Felügyelőség gyakorolta. Feladatuk a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi színvonalának emelése, a földbirtokreform során földhözjuttatottak gazdálkodásának előmozdítása, továbbá a hároméves terv mezőgazdasági célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos alsó fokú földművelésügyi igazgatási és szakfeladatok ellátása volt, valamint a gazdasági felügyelői szolgálat hatékonyabbá tétele. Minden nagyobb községben és mezőgazdaságilag jelentős törvényhatósági jogú, illetőleg megyei városban

önállóan, kisebb községekben pedig körzetenként kellett őket alkalmazni. A nagyobb helyeken a szükséghez képest több gazdajegyzőt is alkalmazhattak. Tevékenységük kiterjedt a mezőgazdaság minden ágára: kötelesek voltak a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi emelését működési területükön előmozdítani, a lakosságot a szakszerű és helyes gazdálkodásra nevelni; figyelemmel kísérni a mezőgazdasági termelési, értékesítési és munkaviszonyokat; támogatni a hároméves terv mezőgazdasági célkitűzéseinek végrehajtását; figyelemmel kísérni a földműveléssel hivatásszerűen foglalkozók hitelek, kedvezmények megszerzésére irányuló törekvését, gazdálkodását, és azokat mind a gazdasági alapismeretek, mind a különböző hitelek, kedvezmények megszerzésében támogatni; ellenőrizni a mezőrendészeti jogszabályok betartását; előmozdítani az okszerű gazdálkodást, a talajművelést, a talajerő-fenntartást stb.; közreműködni az állattenyésztés fejlesztésében; figyelemmel kísérni a legeltetési társulatok, legelőbirtokosságok, zöldmező szervezetek stb. működését; közreműködni a szövetkezeti mozgalmak szervezésében; kötelesek voltak a gazdákat időnként összehívni és velük az időszerű mezőgazdasági kérdéseket megbeszélni; ellátni mindazokat a feladatokat, amelyeket valamely jogszabály vagy a földművelésügyi miniszter, illetve a Gazdasági Felügyelőség az ügykörükbe utalt. A gazdajegyző(k) hivatalból tagjai voltak a községi (megyei, városi) képviselőtestületeknek és a termelési bizottságoknak. A gazdajegyző(k) a községi elöljáróságnak (polgármesternek) mezőgazdasági ügyekben a szaktanács- adói voltak. A községi elöljáróság (polgármester) köteles volt a gazdajegyzőket a fontosabb mezőgazdasági ügyek tárgyalására meghívni. A gazdajegyző(k) minden olyan közigazgatási határozat vagy intézkedés ellen, amely a mezőgaz593