Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)

Mellékletek - Régi kifejezések, fogalmak, elnevezések, hivatalok

működött. A Földmunkásszövetség 1945. május 5-6-i kongresszusán az MKP szándékainak megfelelően alakították át az addigi agrárproletár-szakszervezetet a kistulajdonos parasztság és a földmunká­sok közös érdekvédelmi szervévé. Tették ezt azzal a céllal, hogy konkurenciát te­remtsen a Parasztszövetségnek. Jóllehet formailag hárompárti (SZDP, MKP, NPP) volt, valójában azonban az MKP parasztpolitikáját közvetítette a falusi lakosság felé. 1945 októberében a szak- szervezetek munkaközvetítő jogát kiter­jesztették a FÉKOSZ-ra is. Megszűnt a hatósági munkaközvetítés, szerepét a FÉKOSZ vette át. A szövetség köteles volt minden községben és körjegyzőség­ben munkaközvetítő irodát működtetni. A rendelet szerint a munkaközvetítő iro­da feljelenthette azt a munkáltatót, aki a közvetítő iroda megkerülésével alkalma­zott munkást, munkásait nem jelentette be, nem a hivatalosan megállapított bért fizette, vagy megszegte a szerződést. Az irodák hatáskörébe tartozott a vetésterü­letek összeírása, a munkaadók gazdasá­ga feletti ellenőrzés gyakorlása. 1948 de­cemberében beolvadt a DÉFOSZ-ba. A FÉKOSZ elnöke 1945-1948 között Rácz Gyula volt. Főispán: Az 1929. évi XXX. te. szerint a főispán a mindenkori kormány megbí­zottja, kisebb részben közigazgatási, na­gyobb részben ellenőrzési és felügyeleti hatáskörrel rendelkezett azon törvény- hatóságok felett, amelyeknek az élére kinevezték. E hatásköre 1945 után is ál­talában megmaradt. A belügyminiszter előterjesztésére az államfő nevezte ki és mentette fel. Közvetlenül a belügy­miniszter alárendeltje volt. Hatásköre: Felügyeletet gyakorol a törvényhatóság, illetve a törvényhatóságba kihelyezett állami köziagazgatási szervek felett. Elnöke az önkormányzat legfontosabb testületi szerveinek. Ha ezek bármelyi­ke a főispán állásfoglalásával ellentétes határozatot hoz, ez ellen felterjesztési joggal élhet a kormányhoz. Felterjesztés esetén a törvényhatóság a határozatot mindaddig nem hajthatja végre, amíg azt az illetékes szakminiszter jóvá nem hagyta. Felügyeleti szervként a törvény- hatóság területén működő összes állami tisztviselő eljárásáról - az igazságügyi tisztviselők kivételével - köteles jelen­tést tenni az illetékes miniszterhez. Joga van az összes állami tisztviselőtől jelen­tést kérni, működésükről felvilágosítást adni, előléptetéseknél, új kinevezéseknél javaslatot tenni. Működési területén fon­tosabb állások betöltése esetén a szakmi­niszter köteles a főispánt meghallgatni. Közigazgatási feladatai, ügyköre-, hiva­talvizsgálatot, számonkérőszéket tart; ellenőrzi az állami rendeletek végrehaj­tását; fegyelmi, felfüggesztési jogkört gyakorol, a felfüggesztett tisztviselők ál­lásaira - az alispán kivételével - másokat behelyettesíthet. Joga van egyes tisztvi­selők kinevezésére, a járási főjegyzőnek a járásokba történő beosztására, áthelye­zésére. Az 1030/1945. ME sz. rend. (MK 1945. IV. 26. 17. sz.) szerint a főispán a megalakítója, elnöke a Közigazgatási Bizottságnak; 1949-től elnöke a Közi­gazgatási Bizottság Gazdasági Albi­zottságának. A törvényhatóság területén kormánybiztosi hatáskörben megoldan­dó feladatok (pl. közellátás, árvízvéde­lem stb.) ellátásával általában a kormány ugyancsak a főispánt bízta meg. A főis- páni állás megszüntetéséről, a törvény- hatóságnak mint intézménynek a meg­szüntetésével együtt, az 1949. évi XX. te., illetve a helyi tanácsokról szóló 1950. évi I. tanácstörvény rendelkezett. Függetlenségi Front: Az antifasiszta magyar demokratikus erőket tömörítő politikai egyesülés. 1944. december 2-án alakult meg a felszabadított Szegeden az MKP, az SZDP, a Kisgazdapárt, a Parasztpárt, a Polgári Demokrata Párt és a szakszervezetek részvételével. A 592

Next

/
Oldalképek
Tartalom