Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)

Mellékletek - Régi kifejezések, fogalmak, elnevezések, hivatalok

székhellyel. Egy-egy folyammérnöki hivatal tiszti személyzete kettő-négy mérnökből állt. A 31 000/1945. FM számú rendelet (MK 1945. 1. 27. 2. sz.), tekintettel arra, hogy a háborús esemé­nyek következtében a kultúrmérnöki hivatalok és a folyammérnöki hivatalok, valamint a vízitársulatok vezetői és sze­mélyzete a legtöbb helyen hiányzott, az árvédelmi munkálatok irányításával ide­iglenesen a törvényhatóságok első tiszt­viselőit bízta meg. Egyben elrendelte az említett hivatalok, illetve vízitársulatok jelenlevő személyzetéből és vezetőiből ár(víz)védelmi bizottságok és az ár(víz) védelmi albizottságok szervezését. A 44 199/1945. FM számú rendelet (MK 1945. XII. 18. 203. sz.) a folyammérnöki hivatalok székhelyét és területi beosztá­sát ismét az 1937. évi állapotnak megfe­lelően határozta meg. A 44 810/1945. FM számú rendelet (MK 1946. II. 8. 32. sz.) kimondta, hogy az ár- és belvíz elleni vé­dekezéssel kapcsolatos minden feladatot a továbbiakban ismét a folyammérnöki hivatalok és kultúrmérnöki hivatalok, valamint a vízitársulatok látják el. A 207 760/1948. FM számú rendelet (MK 1948. VIII. 3. 174. sz.), mely az Országos Vízgazdálkodási Flivatal (OVH) és szer­veinek tagozódásáról, továbbá ezek ha­táskörének megállapításáról szól, a fo­lyammérnöki hivatalokat megszüntette. Feladataikat az OVH területi szervei, a vízgazdálkodási körzetek és a víz­gazdálkodási kirendeltségek vették át. A Bajai Folyammérnöki Hivatal 1948. augusztus 20-i kultúmapokon az első tervévben végzett munkákat és további terveit mutatta be rajzokon, térképeken, kimutatásokon. Forint: Az 1945-1946. évi hiperinflá­ciót követően a pengő helyett bevezetett pénzegység, amelyet Magyarországon a stabilizáció során 1946. augusztus l-jén, a 8700/1946. (VII. 29.) ME számú rende­lettel vezettek be. 1 forint = 100 fillér. 1 forint = 0,757575 g arany értékének felel meg. Földbérlő bizottság(ok): A mezőgaz­dasági ingatlanok haszonbérletéről szóló 9000/1948. Korm. számú rendelet (MK 1948. Vili. 29. 194. sz.) Földbérlő bi­zottságok szervezését rendelte el. Ennek felügyeletét a földművelésügyi minisz­ter látta el az Országos Földhivatal útján. Ügykörébe tartozott: A mezőgazdasá­gi ingatlanok előhaszonbérleti jogának gyakorlására határozathozatal, az előha­szonbérleti jog iránti kérelmek benyújtá­sa esetén. A bizottság határozata ellen az érdekeltek részéről csak jogszabálysér­tés esetén volt helye a fellebbezésnek. Közérdekből fellebbezéssel élhetett a bizottság bármely érdemi határozata ellen a Magyar Országos Szövetkezeti Központ, valamint a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége. A fellebbezéseket a megyei földhivatalok mellé szervezett földbérlő fellebbezé­si bizottsághoz kellett felterjeszteni. Szervezete: A Földbérlő bizottságokat városonként és községenként alakítot­ták meg. A bizottság tagjai községek­ben a vezető (kör-) jegyző, városokban a polgármester vagy az általa kijelölt tisztviselő, továbbá az Ujbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége, a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége helyi szervezeté­nek, valamint a haszonbérlet átvételére az idézett rendelet alapján igényjogosul­takból alakult, illetőleg alakuló földbér- lő-szövetkezeteknek, végül a földműves­szövetkezeteknek egy-egy tagja. Földmunkások és Kisbirtokosok Or­szágos Szövetsége (FÉKOSZ): A szer­vezet 1918-1943 között Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetsége, 1945-1948 között Földmunkások és Kis­birtokosok Országos Szövetsége néven 591

Next

/
Oldalképek
Tartalom