Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)

Mellékletek - Régi kifejezések, fogalmak, elnevezések, hivatalok

sek megjavítását az érdekeltek anyagilag nem győzték, és így a társulati járulékok fizetése hatalmas terhet rótt a tagjaira. A társulat öntözési terveinek megvalósítására sem volt pénze az érdekeltségnek, működését általában pénzügyi nehézségek gátolták.

EB liszt: Az „egységes búzakenyérliszt” (malmi jelzése EB) megnevezése. Ezt a lisztfajtát elsősorban kenyérellátáshoz, részben pedig finomlisztellátásra használták fel. A Közellátási Minisztérium 91 530/1946. számú rendelete az EB liszt őröltető malmi eladási árát 100 kilogrammonként 72 Ft-ban, a nagykereskedői eladási árát ugyancsak 100 kilogrammonként 76 Ft-ban, a kiskereskedői eladási (fogyasztói) árát kilogrammonként 82 fillérben állapította meg.

Egyesült Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ): A parasztifjúság egységes tömegszervezete. 1948-ban alakult az addig fennállott különböző ifjúsági szervezetek közös programja alapján. A DISZ megalakulásakor 1950 júniusában szűnt meg.

Ejektoros kút: A vízvezetéki csőhálózatba kapcsolt közkutak egyik fajtája. A kútnak általában olyannak kell lennie, hogy télen, használat után, a kútönt- vénynek az elzárószelep és a kifolyónyílás közötti részében visszamaradó víz be ne fagyjon. A felmenő csövön alul kis nyílások vannak: a kút használata után a csőben maradt víz ezeken kifolyik és az öntvénynek a fagymentes mélységben lévő alsó részében gyűlik össze. Mikor a kút szelepét a rugós kar lenyomásával legközelebb nyitják, a felmenő cső ejek- tornak nevezett szűkületén nagy sebességgel áthaladó víz az említett kis nyílásokon át az öntvényben visszamaradt vizet kiszippantja.

Erdei üdülőiskola és gyermekszanatórium: Baja városa 1937-ben hozta létre és az intézmény 1944-ig működött. A régi lövőházi pavilont alakították át iskolai célokra. Tüdőbeteg gyermekeket tanítottak itt. A második világháború alatt az intézmény katonai célokat szolgált. A város hitelből és a Sas-akció által nyújtott anyagi támogatással kezdte meg 1947 májusában a háborús események következtében súlyosan károsodott intézmény helyreállítási munkálatait. 1947 novemberében a Joint 3000 Ft készpénzt, a svéd Rädda Barnen 40 db lepedőt, a Baja és Vidéke Ipartestület 636 Ft-ot ajánlott fel az iskola felszerelésére. A helyreállítási munkálatok 1948 májusára - az inter- nátusi rész vízvezetékének kivételével - teljesen el is készültek. Ekkorra már az intézetnek jelentős készletek: ágyak, lepedők, takarók stb. álltak a rendelkezésére.

Folyammérnöki Hivatal: Az 1871. évi XXXIX. te. alapján hozták létre, szervezeti felépítését és működését a 26 201/1912. FM számú rendelet (Földmívelési Értesítő 1912. 24. sz.) szabályozta. A földművelésügyi miniszter felügyelete alatt állt. Feladatkörébe tartozott: az állami igazgatás alatt álló folyóvizeken végrehajtani és ellenőrizni az árvízvédelmi rendelkezéseket; felügyelni a folyó medrének és partjának állapotára, terveket készíteni azok szabályozására; végül ellenőrizni, hogy az ármentesítő társulatok törvényes kötelezettségeiknek eleget tegyenek. 1937- ben Magyarországon 9 folyammérnöki hivatal működött. A Duna mentén három: Győr, Budapest, Baja székhellyel; a Tisza mentén négy: Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Szolnok és Szeged székhellyel; a Körösökön egy: Gyulán, végül a Dráván és a Murán szintén egy folyammérnöki hivatal működött: Nagykanizsa

590