Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Régi kifejezések, fogalmak, elnevezések, hivatalok
állította ki. A 340/1949. MT számú határozat (MK 1949. VII. 17. 149. sz.) értelmében az Allamépítészeti Hivatalról leválasztották az útjavító és karbantartó részlegeket, és ezeket önálló nemzeti vállalat formában működtették tovább. A 4326/1949. MT számú rendelet (MK 1949. XI. 26. 246. sz.) értelmében a közületi magas- és mélyépítkezéseknél az illetékes Allamépítészeti Hivatal volt az alvállalkozó. Bajai Nemzeti Bizottság (BNB): Néphatalmi és különleges feladatokra alakult bizottság, amely 1945-1949 között működött. A BNB 1945. január 27-én alakult meg a régi közigazgatás ellenőrzésére, az élet megindítására. A baloldali gondolkodású és pártállású emberekből létrehozott, ún. „Városi Tanácsból” alakult. A BNB a demokratikus pártok helyi szövetsége volt, amely kitűzött céljának megfelelően nem folyt bele a közigazgatásba, hanem úgy alakította újjá a köz- igazgatási szerveket, hogy azokban a társadalom minden rétege választás nélkül is arányos képviseletet nyerjen. Feladata volt ellenőrizni, hogy a közigazgatási szervek a demokratikus irányvonalnak megfelelően végzik-e munkájukat. A BNB ülésein nemcsak előterjesztették a mezőgazdasági termelés megindításával kapcsolatos tapasztalatokat, hanem javaslatokat is tettek a bajok leküzdésére. A BNB 1945-től a földbirtokreform végrehajtásának is tevékeny részese lett. A Termelési Bizottság 1945 januárjában alakult meg, naponta „működött”, és időről-időre beszámolt erről BNB-nek. A Földigénylő Bizottság is a BNB-nek volt alárendelve. 1946-ban a BNB működésében komoly zavaró tényezőnek bizonyult a sváb kitelepítés, és általában a telepesek helyzete. 1946 júniusában sor került a kitelepítendők összeírására. A 70 010/1946. BM számú rendelet értelmében Mentesítő Bizottságot szerveztek, amelyben minden párt egy-egy taggal képviseltette magát, és a BNB támogatta a munkájukat. A BNB-nek állandó napirendi pontja volt a kitelepítés kérdése. A két szerv együttműködése úgy történt, hogy a Mentesítő Bizottság időnként beszámolt a végzett munkáról a BNB- nek, és együttes ülésen foglalkoztak a felmerült vitás kérdésekkel. Rendkívüli esetben a BNB 24 órán belül megkapta a mentesítési iratokat. 1948-tól már az államvédelmi szervek helyi osztálya is bekapcsolódott a kitelepítés munkájába. A BNB alkalmanként svábmentő szerepet is játszott, de tevékenységére nem ez volt a jellemző. A Birtokrendező Bizottság 1949. szeptember 27-től október 20-ig dolgozott, de még az ő munkájuk után is maradt egy sor, a későbbiekben elintézendő, a földbirtokreformmal kapcsolatos probléma. Bajai Parlament: 1947 januárjában tartotta meg összejövetelét. Ezen a város vezetősége, valamennyi párt képviseletében párttagok és a város közönsége vett részt. Az összejövetelen a pártok tagjai kérdéseket intéztek a város vezetőségéhez, amelyre a válaszokat és felvilágosításokat Babies József polgármester adta meg. Későbbi működéséről nincsenek adatok. Bajai Takarékpénztár: A Deák Ferenc utca-Szentháromság tér-Roosevelt tér -Déri Miksa köz által határolt épülettömb. Az 1847-ben alapított takarék- pénztár 1863-ban vásárolta meg az épület Deák utcai vonalán lévő présházat, és építette fel itt a székházát, bővítve azt a Szentháromság térre néző új szárnnyal. A Roosevelt téri épületrész 1893-ban Pártos Gyula tervei alapján szecessziós stílusban épült. A Városi Múzeum és Képtár 1936. évi alapításakor a takarék- pénztár ingyen engedte át a Roosevelt téri helyiségeit az új intézmény céljaira. 1947-ben is a Bajai Takarékpénztár előzékenysége tette lehetővé, hogy épület587
