Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Régi kifejezések, fogalmak, elnevezések, hivatalok
Régi kifejezések, fogalmak, elnevezések, hivatalok Adópengő: Magyar pénzegység, amelyet 1946. január 1-jén vezettek be elszámolási egységként, és 1946. július 31-ig volt törvényes fizetőeszköz, amikor a pengővel együtt kivonták a forgalomból. A kormány által bevezetett új pénznem gyakorlati alkalmazása a fent említett időszakban 1 adópengő = 1 pengő árfolyamon történt. Január 1-jétől fogva naponta közzétettek egy indexszámot, amely megadta, hogy 1 adópengő hány pengővel egyenlő. Az indexszámot a Magyar Gazdaságkutató Intézet (ma: Gazdaságkutató Zrt.) határozta meg a fogyasztói árakból vett mintavétellel a következő súlyozással: élelmiszer 50%, iparcikkek (piaci áron) 30%, iparcikkek (kötött áron) 20%. Az adókat is adópengőben vetették ki, de ezeket pengőben kellett befizetni az esedékesség napján érvényes adópengőindex szerint. Ez a rendszer 1946 januárjától márciusig jól működött, mivel az indexszám tükrözte az árszínvonal alakulását. A költségvetés kiadásainak adókból finanszírozott hányada 7%-ról 14%-ranőtt. 1946 áprilisától azonban az adópengőindex növekedése elmaradt az árszínvonal emelkedésétől, ami az adópengő értékvesztéséhez vezetett. Az adópengő a kötelezettségek és követelések általános elszámolási egységévé vált. 1946 májusában a kincstár adópengőre szóló adójegyeket (két hónapos lejáratú, adópengőre szóló kötvényeket) bocsátott ki. Ezek kezdetben az adófizetést szolgálták, június 23- tól már a közüzemi díjakat is ki lehetett egyenlíteni adójegyekkel, július 8-ától pedig törvényes fizetőeszközzé vált és kiszorította az addigra már teljesen értékét vesztett pengő bankjegyeket. Az árszínvonal mögött elmaradó indexálás és az adójegyek fokozódó kibocsátása az adópengő elértéktelenedéséhez vezetett. 1946. augusztus 1-jén a forint bevezetésekor egy forint 200 millió adópengővel volt egyenlő. Angolkór rachitis: A D-vitamin, kalcium és foszfát hiánya miatt kialakuló betegség, amely a csontok gyengülését és elpuhulását okozza. Allamépítészeti Hivatal: Az 1877. évi XXIV. te. alapján létesült. Felügyeletét 1944-1950 között a közúti felügyelők útján a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, illetve 1945. november 15- től a közlekedésügyi miniszter látta el. Ügykörébe tartozott: az állami közutak építése, fenntartása és kezelése; a magasépítészeti ügyek ellátása; az útmeste- rek, útkaparók ellenőrzése. Szervezete: az Allamépítészeti Hivatal élén főmérnök állt, aki a műszaki és irodai személyzet munkáját irányította. Minden vármegye székhelyén önálló hivatal működött. 1943-ban Magyarországon 40 önálló hivatal és két kirendeltség létezett. A 10 210/1946. KM számú rendelet (MK 1946. III. 1. 50. sz.) értelmében a közületi munkát végzők részére az élelmiszerpótjegyeket vidéken a területileg illetékes Allamépítészeti Hivatal 586
