Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)

TANULMÁNY - Politikai élet

TANULMÁNY

Politikai élet

A Vörös Hadsereg csapatai 1944. október 20-án a Bácsbokodi út irányából a kora esti órákban érték el Baját, és még az október 21- ére virradó éjszakán el is foglalták. A városba bevonuló csapatok parancsnoka meghagyta a magyar közigazgatást, egyúttal felhívást intézett a polgári lakossághoz a normális élet helyreállítására és a rend fenntartására. A városi közigazgatás csak a hadműveleti napon szünetelt, október 22-től újból folytatta működését. Mivel Baja közvetlenül a tűzvonalba került, a városi közigazgatás súlyos nehézségekkel küszködött. Veszélyeztetett helyzete csak több mint egy hónap múlva, november 26-án szűnt meg. Ekkor a szovjet csapatok átkeltek a Dunán és a harci cselekmények színhelyét messze nyugatra tolták előre.

Az ellenőrzés nélkül maradt közigazgatás támogatására még 1944. november 11-én, népi kezdeményezésből megalakult a városi tanács, az önkormányzati testületi szervek ideiglenes pótlására. November 26-án megkezdte működését a Kommunista Párt, az esztendő vége felé alakult meg a Polgári Demokrata Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda Párt, és szervezkedett a Nemzeti Parasztpárt is. A pártok megalakulásával egy időben kezdődött meg a felszabadított munkásság szakszervezeti tömörülésének szerveződése is, úgy, hogy 1945. január 27-én, a Bajai Nemzeti Bizottság működésének kezdetén, már országos viszonylatban is jelentősnek mondható színvonalat ért el a politikai és társadalmi szervezkedés.

37