Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
DOKUMENTUMOK - A törvényhatósági bizottsághoz intézett polgármesteri jelentések
adta meg a városnak sajátságos varázsát és vonzóerejét, amely a mi legszentebb és legbüszkébb hagyományunk. A tér, ahol most vagyunk, végtelenbe tárt karjaival, a város belső sajátosságának örök szimbóluma. Mégis, ha most homlokáról letekintünk az előtte nyíló távlatba, keserűség is fog el bennünket. Romokban hever a Duna-híd, s ijesztő messzeségbe került mindaz, ami életünkkel már egészen szoros kapcsolatban állott. Túl az érzelgősségen, létünk alapvető kérdéséről van szó. Gazdasági helyzetünket a híd hiánya a legsúlyosabb válsággal fenyegeti. Éppen ezért bele kell vinnünk az országos köztudatba a híd felépítésének fontosságát. Az egész magyar Duna-szakaszon nincs Budapestet kivéve még egy olyan fontos pont, ahol gazdasági erővonalak annyira ösz- szpontosultak volna, mint a bajai Duna-híd körül. A nagy vasúti csomópontokkal, Dombóvárral, Szekszárddal, Békéscsabával majdnem egy síkban fekszik, fontos közutak futnak itt össze, jelentősége tehát egész Dél-Magyarország gazdasági életét érinti és döntően befolyásolja. Éppen ezért nyugodtan állíthatjuk, hogy a híd újjáépítése, az egész nemzet újjáépítésének egyik legfontosabb feladata. Ezek voltak azok az általánosságok, amelyek fontosságuknál fogva jelentésem elejére kívánkoztak. A következőkben részletesen fogom ismertetni a városi igazgatás működését a felszabadulás pillanatától napjainkig. Természetesen csak részben képviselem ezt az időszakot, és mindenképpen kedves kötelességemnek tartom, hogy elismeréssel szóljak két hivatali elődömnek dr. Takács Endre és dr. Surányi István volt polgármester uraknak a rendkívül válságos időkben teljesített munkájáról. Azt hiszem a törvényhatósági bizottság teljes egyetértésével találkozom, amikor indítványozom, hogy önzetlen és áldozatos szolgálatukért kö- szönetünket nyilvánítsuk. Áttérve a részletekre, egy-két történelmi jelentőségű eseményről kell elsősorban megemlékeznem. A Vörös Hadsereg felszabadító csapatai 1944. évi október hó 20-án a Bácsbokodi út irányából a kora esti órákban érték el a várost, és még az október 21-ére virradó éjszakán hatalmukba is kerítették. A bevonult osztagok parancsnoka meghagyva a magyar polgári közigazgatást, 354
