Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
DOKUMENTUMOK - A törvényhatósági bizottsághoz intézett polgármesteri jelentések
hadikórházak maguknak foglalták le a környékbeli falvak egész tejtermelését. Azóta úgyszólván csak Bajára szorítkozhatunk, ami természetesen közel sem fedezi a szükségletet. A közellátásnak talán a legnehezebb feladata volt a téli tüzelőanyag-szükséglet rendelkezésre bocsátása. Ez elsősorban az elmenekült lakosság itt maradt tüzelőanyag-készletének lefoglalásával és felosztásával nyert természetesen egész csekély részben megoldást, de azon felül kénytelenek voltunk az érsekség pandúrszigeti erdejében, és a Bokodi út mellett lévő egyes magánakácosokban a tulajdonosokkal való megállapodás mellett fakitermelést végeztetni, annál is inkább, mert a Kékhegyen kitermelt akácfamennyiséget az orosz katonaság egészben igénybe vette. Nem mulaszthatom [el] ezzel kapcsolatban annak [a] megemlítését, hogy a városi tanács egyik megbízottja, valamint a közellátási felügyelőség vezetője és személyzete teljes odaadással és fáradhatatlan munkabírással vett részt a városi közellátási hivatal vezetésében, irányításában és munkájában, és tette lehetővé, hogy a nehézségek ellenére a lakosság ellátása a körülményekhez képest a legnagyobb mértékben biztosíttassék. Fáradhatatlan, önzetlen munkájukért őket a legteljesebb elismerés és köszönet illeti. A város második problémája a pénzügyi probléma volt. Egyelőre ugyan az elmenekült tisztviselők javadalmazásának kiesésével, a különböző előirányzott beruházások elestével kimenteden hitelek maradtak, de egyrészt a valóságban nem állott készpénz rendelkezésre, mert az anyagi kiürítés folytán a városi pénztár teljesen üres volt, és a helybeli pénzintézetek is erősen igénybe voltak véve a betétesek részéről, másrészt a város egyes jövedelmeitől egészen elesett, és új, rendkívüli fizetési kötelezettségek állottak elő. A lakosság elismerésre méltó megértéssel, az adók pontos befizetésével sietett a város segítségére, de amikor már a mindenkori pénztárkészlet fedezni kezdte volna a mindenkori szükségleteket, az 1000 pengős bankjegyek forgalomba hozatala, és ezeknek a városi pénztárban is beállott felszaporodása okozott úgyszólván teljes pénzügyi immobilitást. Ez a helyzet egészen február végéig annyira fokozódott, hogy ekkor már közel 600 db 1000 pengős bankjegy volt a pénztárban, amivel a városi 341
