Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
DOKUMENTUMOK - A belügyminiszterhez intézett polgármesteri jelentések
megmunkált és bevetett. A többi földet a földigénylöknek osztotta ki a Megyei Földrendező Tanács. A város állatállományát, illetve a város gazdaságának állatállományát, úgymint 44 db lovat, 170 db szarvasmarhát az orosz hadsereg elvitte, a 3500 hold földnek összes terményével együtt. Pótlásul eddig beszereztünk 5 darab lovat, 2 darab tenyészbikát és 2 darab tenyészkant. A szántóföldeken, közterületeken, közutakon lévő lövészárkokat, tankcsapdákat betemettük. A Duna-menti árvédelmi töltésben készített ágyú- és lövészállásokat feltöltöttük. A városi középületek bombaárkait és tetőrongálásait helyreállítottuk, a romokat mindenütt eltakarítottuk. Orosz kórházak részére igénybe vett középületeinket kiürítés után helyreállítottuk. A parkokat és tereket rendbe hoztuk, egyúttal a város utcáira kiültettünk 3000 darab facsemetét. Az orosz hadsereg 1944. évi október 20-án történt bevonulása után a harci cselekmények folytán tönkrement villamos távvezetéket és a városi elosztóhálózatot rendbe hoztuk. Mivel a front több mint egy hónapig a Duna vonalánál állott, kénytelenek voltunk legelőször a városi elosztóhálózatot rendbe hozni, és kisegítésképp először a posztógyár áramfejlesztőjét kapcsoltuk be. A frontnak a Dunától való eltávolodása után nyomban megkezdtük a Baja-Bátaszék vonalon teljesen megsemmisült 14 km-es távvezetékszakasz újjáépítését, és csak ennek befejeztével, 1945. április 29-én, egész áramszolgáltatási területünket komlói árammal láthattuk már el. A távvezeték újjáépítésével kapcsolatban egyik legnehezebb feladatnak a Dunán való átvezetés volt, mivel a Duna-híd, amelyen a vezeték nyugodott, romokban hevert. Először többféle ideiglenes megoldást alkalmaztunk a híd megmaradt pilléreire és uszályokra támasztva. Mivel azonban mindezeket a megoldásokat a téli jégzajlás tönkretette volna, tartósabb és állandóbb jellegű átfeszítési módot kellett keresnünk. A számításba vehető összes lehetőségek átvizsgálása után a közművek vezetősége a távvezetéknek a Duna két partján felépítendő megfelelő nagyságú fagúlára való átvezetése mellett döntött. A rendkívüli pénzügyi és anyagbeszerzési 221
